Századok – 1975
Történeti irodalom - Cernovodeanu; Paul: Societatea feudală romanească văzută de calatori străini (Secolel XV–XVIII). (Ism. Bogyirka Emil) 173/I
174 TÖRTÉNETI IRODALOiM A címben ígért feudális társadalom bemutatása a harmadik fejezetben kezdődik. Ebben a fejezetben a szemelvények válogatásával és csoportosításával a feudális társadalom szerkezetét rajzolja meg az alábbi csoportosításban: a) fejedelmek és hercegek, a török fennhatóság és a Habsburg-uralom rendszere, b) társadalmi osztályok, osztályharc, с) a hadsereg, katonai erődítmények, d) a városi élet. A fejezet elején rövid áttekintést kapunk a fejedelmi tanácsról, annak hatásköréről, az országgyűlésről, a feudális hadsereg felépítéséről, a középkori igazságszolgáltatás rendszeréről. A könyv Erdélyről szóló útleírásokat is idéz. A fejedelemségekről szóló mai történeti munkákban ez majdnem minden esetben szokásos, a mai román törtónetfelfogásnak megfelelően, amely szerint, Mohács után, Erdély a román lakosság kisebbsége ellenére gazdasági szempontból szorosabb kapcsolatban állt a román fejedelemségekkel mint azzal a területtel, amelyhez politikai és közigazgatási vonatkozásban tartozott. A harmadik fejezetben idézett külföldi utazók közül megemlítjük a nálunk is ismert Georg Reicherstorffer, Evlia Cselebi nevét. Az előbbi mint Mária királynő, majd I. Ferdinánd titkára járt Erdélyben és Moldvában a XVI. század közepén. Erről szóló útleírásából a szerző, többek között, az örökösödés kérdésével foglalkozó részeket válogatta ki. E kérdéssel foglalkozó részt idéz Verancsics Antal, humanista történetíró, volt esztergomi érsek és diplomata „De situ Transilvanie, Moldavie et Transalpinae" című munkájából. Evlia Cselebinek, a XVII. századi török utazónak értékes, de túlzásokkal is teli leírásaiból az udvari móltóságok felsorolását tartja fontosnak megemlíteni a szerző. A fanarióta uralkodók (1711 — 1825) korszakára vonatkozóan Erasmus von Weissmantell svéd tiszt leírását idézi a könyv. Ebből a XVIII. századi udvari életre, katonai szervezetekre vonatkozó szemelvényeket olvashatunk. Jean Louis Carra francia publicista és politikus szerint a fanarióták idejében a két fejedelemségben a törvénytelenségek és túlkapások természetes jelenségek voltak. Nem hoztak törvényeket, az ítéleteket szóban közölték. A XVIII. század első feléből kelt útleírások közül a szerző kiemeli egy névtelen török utazó leírását (1740), aki igen értékes adatokat közölt Havasalföld és Moldva gazdasági és politikai életére vonatkozóan. Az említett névtelen utazó a fejedelem-választással járó ajándékozási szokások leírása során megemlítette például, hogy Szulimán szultán idejében Havasalföldön 48 000, Moldvában 30 000 házat írtak össze. A XV — XVIII. századi társadalmi mozgalmakat a két legismertebb, közép-európai visszhangot kiváltó parasztmozgalommal, a Dózsa-féle felkeléssel és a Hória-féle jobbágylázadással jellemzi a szerző. Ezekkel kapcsolatban idéz Taurinus István morva származású humanista író latin eposzából és egy korabeli német röpiratból. A továbbiakban — a korábban említett útleírásokból vett szemelvények másik csoportjával — a feudális hadsereget mutatja be a könyv. A szemelvények egy része egy sor középkori erődöt ír le teljes részletességgel. Másik része Vitéz Mihály havasalföldi vajda törökellenes harcáról, kiemelkedő hadvezéri képességeiről, a moldvai feudális hadsereg szervezetéről szól. A feudális társadalmat bemutató fejezet utolsó részében a leírásokból a szerző olyan szemelvényeket válogatott ki, amelyek a fejedelemségek és Erdély ismert városainak szervezetéről, a városi lakosság foglalkozásáról, a kereskedelmi életről informálják az olvasót. A korábban már említett utazók mellett a következőktől idéz ebben a részben: Pierre Leseaopier francia jogásztól, Franco Sivori olasz származású fejedelmi titkártól és Francesco della Valle olasz tudóstól. Ezek a XVI. század folyamán jártak a román fejedelemségekben ós Erdélyben. Erdély nagyobb városainak (Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár, Torda) leírásában elsősorban Evlia Cselebi élményeire támaszkodik a könyv. A fanarióták korából Gala ti és Jaçi leírását tartja érdemesnek idézni. Az idézett utazó: John Bell, of Antermony skót orvos, Franciszek Goscieski lengyel jezsuita szerzetes és Franz Joseph Sulzer, a nálunk éles bírálatairól ismert utazó, fejedelmi titkár és osztrák katonatiszt. Az utolsó fejezetben csoportosított válogatások a fejedelemségek kulturális életéről, a középkori művészetről, az iskolai oktatásról, az egyházi nyelvről és kultúráról adnak rövid ismertetőt. A XVI. századra vonatkozóan többek között idézetet találunk Giovan-Andrea Gromo Zápolya seregében szolgáló olasz kapitány leírásából, aki Nagyvárad, Beszterce iskoláiról és tanárairól készített feljegyzéseket. A XVII. századi moldvai egyházi nyelvre ós kultúrára vonatkozó észrevételekről, a lengyel kulturális hatásról is találunk szemelvényeket. С. I. Hiltebrand stettini evangelikus lelkésznek, a II. Rákóczi Györgyhöz küldött svéd követség tagjának leírásából vett részletek а XVII. századi Erdély oktatási rendszeréről adnak személyes jellegű benyomást. A magyar történeti irodalomban is ismert Evlia Cselebitől és Edmund Chieshull angol utazótól idézett sorok Szeben szépsé-