Századok – 1975

Történeti irodalom - Heller; Georg–Karl Nehring: Commitatus Sirmiensis (Karl Nehring: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis). (Ism. Szakály Ferenc) 1132/V–VI

1132 TÖRTÉNETI IRODALOM fasiszta hatalmak ellen ez volt az egyedül lehetséges politika. Nem kevésbé megalapozott a könyv éles kritikája az angol — amerikai hadvezetés olaszországi hadjárataival kapcsolatban. Rövid ismertetésünkben nincs helye annak, hogy részletes vitába bocsátkozzunk Taylor véleményével, mely szerint a Balkán stratégia politikai szempontból szinte értéktelen volt; „In fact the Balkans were almost valueless." Taylor ugyan ezt a megjegyzést azon nyugati történetírókkal szemben teszi, akik Churchillt és Rooseveltet túlságos engedékenységgel vádolják a Szovjetunióval szemben, ez azonban véleményének felületességét aligha menti. Úgy érezzük, Délkelet-Európa könyvének egyébként is gyenge pontja; Magyarországra vonatkozóan is találhatók tévedések a szövegben. ,,A német hadsereg zöme a keleti fronton volt és mindig ott is maradt" (The fighting strength of the German Army was and always remained on the Eastern Front) — állapítja meg Taylor az 1944-es esztendőről, melyet a döntő évnek tart a háború végkifejlődése szempontjából. Itt mélyed el a német technika újabb eredményeiben és tér ki a szövetségesek technikai fölényére, hogy Beaverbrookról, az angol haditermelés miniszteréről is ejtsen néhány jó szót. Taylor egyébként is mestere a néhány szavas jellemzéseknek. Elismerő szavai, vagy néhány gúnyos megjegyzése többnyire igen találóak, bár Montgomery érezhetően nem tartozik kedvencei közé. Taylor könyvének szövege méltó kiegészítést talált a magas színvonalú és igen változatos képanyagban és illusztrációkban. Nem kétséges: minden vitatható nézete, gondolata ellenére Taylor munkája nemcsak jó, egyenesen kitűnő könyv. RÁNKI GYÖRGY GEORG HELLER—KARL NEHRING: COMITATUS SIRMIENSIS (München. 1973) KARL NEHRING: COMITATUS BACHIENSIS ET BODROGIENSIS (München, 1974) (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Hgb. von Gerhard Gansehow. Bd. 1 — 2.) A Deutsche Forschungsgemeinschaft Dél-Kelet-Európával foglalkozó munkacsoportja e két kötettel indította meg a történeti Magyarország megyéinek helynévanyagát a honfoglalástól 1918-ig felölelő sorozatát. A cél: segítséget nyújtani mindazoknak — történészeknek, régészeknek, etnográfusoknak, nyelvészeknek stb. —, akiknek a történeti helynévanyag forrásul vagy pedig kutatási támpontul szolgál. A vállalkozás hasznát és jelentőségét e hasábokon aligha szükséges részletesebben méltatni, kötetei bizonyára csakhamar számos tudományág nélkülözhetetlen kézikönyvei között foglalnak majd helyet. Annál is inkább, mert sem a magyar történettudomány, sem pedig a szomszédos népeké nem tett még kísérletet arra, hogy — akárcsak kisebb területi egységenként is — ilyen hatalmas időszakot átfogó helynévjegyzéket adjon a kutatók kezébe. Külön is örvendetes, hogy az anyag közlése olyan megyékkel kezdődött meg — s az előrejelzések szerint ilyenekkel is folytatódik majd (a következő kötetek Csongrád és Pozsega megyék helyneveit foglalják magukban) —, amelyek az évszázadok során a legnagyobb, sokszor a gyökerekig ható etnikai változásokon mentek keresztül, s amelyeknek helyneveit így különösen nehéz azonosítani. A kötetek felépítése rendkívül egyszerű és praktikus, minden szempontból gyorsan áttekinthető. Tulajdonképpen hatalmas konkordancia-jegyzékek ezek, amelyek szoros ábc-ren dben közlik ezer esztendő — latin, magyar, szerb, német stb. — névalakjait. Az egyes helységekre vonatkozó adatok azonban egy névalak alatt vannak összegyűjtve, ha ma is élő településről van szó, a mai, ha elpusztultról, akkor az egykor leginkább használatos névalaknál. (A többinél csak a ,,gyűjtő"-alakra való utalás található.) A névelőfordulás évszáma és a forráshely — mint legfontosabb adatok — mellett tájékoztatást kapunk arról is, hogy a helység — ha már nem létezik — mikor volt élő település, hol feküdt, milyen nagyobb birtoktesthez tartozott, volt-e vámhelye, stb. stb. A csak rövidítéssel emlí-