Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1074 FARKAS GÁBOR ÉT Kitermelt szénmennyiség (vagon) Munkáslétszám (átlag) Nyersbevétel (peng«) Egy műszakra eső bér (pengő) 1927 1 165 045 6,24 1929 — — 1 283 992 — 1930 — 361 1 250 393 5,68 1931 11 659 — 1 148 828 5,55 1932 11 030 — 1 276 080 5,34 1933 11 470 — 1 247 306 5,11 1934 13 417 — 1 363 172 5,04 1938 — 640 1 593 926 5,02 1940 — 746 1 890 463 5,38 1942 — 650 — 7,29 1944 — 650 -— Székesfehérvárt a hadügyi kormányzat a harmincas évek közepén hadiipari bázis létesítésére szemelte ki. A város földrajzi közelsége a fővároshoz, kedvező közúti és vasúti adottsága, valamint ipari fejletlenségéből adódó nagyszámú és olcsó munkaerő, a közeli bauxit- és széntelepek, szinte kínálták ide a hadiipartelepítést. A hadipotenciál kiépítése első nagyobb lépésének a székesfehérvári repülőtér ós repülőjavítóműhely bővítését tervezték. 1936-ban ejtőernyőkészítő üzemet építettek és rendeztek be a műhelyekben. (A munkások ós alkalmazottak létszáma pedig elérte az 1931. évi színvonalat.) A harmincas évek végén, a háború elején a polgári munkások és alkalmazottak létszáma elérte a 2 ezer főt. A városban a repülőtéri és javítóműhelyi munkások helyzete és bére jóval felette állott más üzemekben (MÁV Műhely, Felmayer Gyár, gépműhelyek, téglagyárak stb.) alkalmazott dolgozók fizetésének. Amikor a MÁV Műhely munkásainak havi keresete nem, vagy alig haladta meg a havi 200 pengőt (1936 — 1938 között), addig a repülőgépjavító üzemben elérték a havi 300 pengőt is a szakmunkások. Az is igaz, hogy az itteni szakmunkásoknak komplex feladatokat kellett megoldani, ós képzésüket is eszerint végezték, amely négy esztendeig tartott. Nemcsak a különböző típusú (német, olasz, svájci) gépek alkatrészeivel ismerkedtek meg, hanem a technikai személyzet egy részét hajózónak is alkalmazták. Ezenkívül érteniök kellett a gépekhez alkalmazott fegyverekhez, azok működtetéséhez, sőt volt egy komplex részlegük, amely a fém-, fabeépítéstől kezdve a motorszerelésig elvégezte a munkálatokat, és még próbaútra is vitte a gépet. A feladatok a háború kitörésének közeledésekor eléggé felgyülemlettek. 1937-től épült a börgöndi repülőtér, amelyet a fehérvári javítóbázisra alapoztak. A repülőtér 1941-ben kezdett üzemelni, kibővült a fehérvári repülőtér is. A repülőterek kiszolgálására idetelepítették a 4. Önálló Repülőgép Javító Műhely parancsnokságát. (A második világháború alatt főleg a dunántúli, de a többi repülőszázadok részére is javítottak itt gépeket, ill. 1944-ben üzemeltették, bevetésre készítették fel a gépeket.)172 Fejér megye gazdasága a második világháború idején A mezőgazdasági nagyüzemek termelése a háború első éveiben növekedett. A termékek konjuntúrája arra ösztönözte a nagybirtokosokat, a gazdag parasztokat, hogy minél többet termeljenek. A kötelező terménybeszolgáltatáson felül megmaradt termó-172 Farkas G. : i. m.
