Századok – 1975

Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI

1072 FARKAS GÁBOR és uradalmában a szarvasmarhaállomány jó része élt a legelőkön. A rétekről pedig gyenge-közepes szénát lehetett betakarítani. (Sárrét termése gyenge, a váli völgyé kiváló, de a többi közepes minőségű füvet adott.)16

3 A juhtenyésztésnek Fejér megyében még most is kiemelkedőbb a jelentősége, bár annak csak „romjai" vannak meg. Ezer katasztrális holdanként 116 db jut a gazdaságokra. Zömükben a merinói fajtákhoz tartoznak: fésüs-gyapjas 58%, posztógyapjas pedig 34% volt. A juhállomány a hústermelés szempontjából nem volt jelentős; mindössze 2% tartozott a húsmerinói fajtához, míg 6%-uk egyéb, fajtajelleg nélküli volt. A juhászat 100 esztendővel ezelőtt Fejér megyében a legkifizetődőbb tenyésztésnek bizonyult. Tulajdonképpen a legelők feltörése és a sertéstenyésztés térhódítása szorította ki a juhászatot, amely sorvadni a múlt század közepén elkezdődött és ez a korszak végéig tartott. Álljon ennek szemléltetésére az alábbi kimutatás, amely 1870—1942 között a darabszámot tünteti fel.16

4 1870 1884 1895 1935 1938 1942 Juh 563 689 457 578 254 859 80 410 80 359 53 000 Sertés 66 262 — 95 632 269 554 229 911 195 191 A sok évtizeden át csökkent juhállomány füves legelőit fokozatosan törik fel, s azt kukoricával vetik be. Mint ismeretes, a sertéshizlalást az uradalmak a századforduló óta kukoricával végezték. A hitelintézetek 1935-től már élénk forgalmat bonyolítanak le. A válságból kijutott pénzintézetek a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan gyarapíthatták vagyonukat. Különösen a fővárosi hitelintézetek itteni fiókjai gazdagodtak. (1938-ban a Hitelbank magábaolvasztotta a Magyar Általános Takarókpénztár vagyonát.) Jelzálogkölcsönöket adtak ház- és földingatlanokra. 1939 —1940-ben a megye földbirtokállományának majdnem 20%-a (138 417 kat. hold) jelzálogkölcsönnel terhelt. Erre a jelzett két esztendőben több mint 28 millió pengőt vettek fel, főként fővárosi pénzintézetektől.16

5

1937-ben a Kölcsönös Segélyező Egylet kihelyezett tőkéinek összege 642 ezer pengő volt. 1938 elején a Népsegélyező Egyletnek 1313 tagja, a törzsbetétek száma pedig 4996 volt. Még ebben az évben átalakult, bár korábbi funkcióját nem adta fel. Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Bank, mint Szövetkezet elnevezéssel folytatta működését.16

6

A kisiparosok kézműves műhelyek területi eloszlását, a kisipar súlyát az 163

Ketskés S. : i. m. 118. 164

Qidófalvy E. : i. m. 1881-ben 63 513 db. szarvasmarhát tenyésztettek a megye gazdaságaiban, de ennek csak kb 33%-a volt színes fajta, a többi magyar és igénytelen fajta és a ridegtartás biztos alanya. Ugyanekkor még 457 ezer a gazdaságok juhállománya is, de 1896-ban már ennek csak a maradványai voltak meg és az állatállomány összértékének 29%-át képviselték. Korábban a juhtenyésztés igen kifizetődő volt. Merinói juhokat a legnemesebb fajtának tartották, s a nagyobb uradalmakban ezrével-tízezrével voltak találhatók. Általában a jól felszerelt gazdaságok minden magyar hold után 1 juhot tartottak. A juhászatok olyan magas színvonalon állottak, hogy a legjobb külföldi tenyészetekkel — francia, angol — felvehették a versenyt. A magyar juhászatokat, — köztük a nagy múltú Fejér megyeit is — a tengeren túli verseny tette tönkre. 1895-ben ezer katasztrális holdankint csak 350 db juh esik a Fejér megyei gazdaságokra; ez a szám országos viszonylatban mégis magas. Esztergom és Nógrád megyei gazdaságok érik el ezt a juhsűrűséget. 165

Az 1941. évi Statisztikai Évkönyv 49. k. 138. 166

Székesfehérvár és Fejér megye ipara, kereskedelme 1938. 380 — 382.