Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1059* A válság idején — bár jelentősen nem csökkent a szőlőterület (kb. 500 holddal) — mégis a bortermelés hanyatlásának jelei mutatkoztak. Ennek elsősorban a bor alacsony ára volt az oka. A neszmélyi borvidék termését (ide tartozott Fejér megyének a móri szőlőtermelő övezetén kívül az összes szőlő vidéke) literenként 20 — 30 fillérért vásárolták fel, a móri borokért általában megadták a 30—40 fillért. A gazdák, köztük a nagybirtokosok a válság idején a szőlőterületek fejlesztését elhanyagolták, sőt a nagyüzemi termesztés előkészületi munkáit is felszámolták. Ugyanakkor a termés ezekben az években közepesen jó minőségű volt. A megyében évenkint az alábbi bormennyiség termett a válság idején:10 3 ÉT kat. hold hektoliter 1930 14 458 166 278 1931 14 259 142 484 1932 14 073 122 050 1933 13 866 194 438 A válság idején a móri borvidéken a szőlőterület számottevően csökkent. 1930-ban 3545, 1931-ben 3504, 1932-ben 3454, 1933-ban pedig 3462 kat hold volt. Nemes szőlőfajaira jellemző, hogy csupán 4%-a volt amerikai alanyú szőlővessző, amelynek zöme oltvány és csupán 7 kat. holdon volt direkttermő szőlő. A móri borvidéken 1931-ben 52 848 hektoliter mustot sajtoltak ki,10 4 amely a megyében termett bor mennyiségének több mint 37%-a volt.10 5 A móri vidéken lévő községek közül — Mór, Pusztavám, Bakonysárkány, Csákberény, Csókakő, Sőréd, Bodajk, Nagyveleg és a Komárom megyei Császár község10 6 — azonban csupán Móron csökkent jelentősen a szőlőterület, azután a neszmélyi szőlőövezethez tartozó Rácalmás, Bicske, Pázmánd, Polgárdi, Pátka és Iszkaszentgyörgy községekben.1 0 ' A kipusztított síkvidéki szőlők helyén szántóföldi növényeket, zömében kukoricát termeltek. A válság alatt kezdték el a csemegeszőlők telepítését.10 8 Ez azonban számottevően a móri borvidéken még 10 esztendő múlva sem jelentkezett. A válság alatti kedvezőtlen borértékesítés hatására kezdődött meg a kipusztított szőlők helyén gyümölcsösök létesítése. Ez lényegében 1935-ben kezdődött, majd mintagyümölcsösöket is telepítettek. 1936-ban Móron és a móri borvidéken is létesültek gyümölcstermelő gazdaságok, ill. ekkor vetették meg ezek alapjait. 1936-ban Móron, a bornappal együtt már gyümölcsbemutatót is tartottak.109 A harmincas évek közepétől a megyéből egyre nagyobb mennyiségű gabona és élőállat export történt Németországba. Ezt 1935-ben egy próbafelvásárlás előzte meg. A következő évben Székesfehérvárott 334 ezer kg sertést, 73 850 db baromfit vásároltak és szállítottak külföldre. Az export lebonyolítására a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara 5 tagú bizottságot létesített, amely az áru felvásárlásától az elszállításáig lebonyolította az üzleti ügyeket, de ez még városi viszonylatban is elég jelenték-103 MSE. 38-41. kötetei. 104 Uo. 39. k. 88. 105 Uo. 87. 106 Uo. 39. k. 86. 107 Alispáni jelentések az 1932—1933. évről. 108 Uo. 1932. 109 Uo. 1935-1936.
