Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1054 FARKAS GÁBOR Fejér megye gyárai, ipartelepei 1920-ban 1688 főt alkalmaztak. Az ipari dolgozók zöme a 20 munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemekben és műhelyekben nyert alkalmazást. A megyében a kereső lakosság 10 és fél százaléka, Székesfehérvárott pedig 30%-a ipari foglalkozású.9 3 A háború után a gyárak ós gyártelepek általános rekonstrukciójára volt szükség ahhoz, hogy azok a termelést megkezdhessék és fel tudják venni a versenyt a konkurrens üzemekkel. 1922 után bővítették a Montskó-fóle kékfestő gyárat, amelynek napi termelési kapacitása az 1000 métert is meghaladta. 1920 novemberében a Pannónia Nyomdavállalat keresztény-szocialista irányzatú vezetői megvásárolták a Számmer—Heckenast-féle nyomdaüzemet, amely a háború alatt tönkrement. A „Pannónia" adta ki a Fejér megyei Friss Hírek c. politikai napilapot, amely 1923-ban egyesült az egyházmegyei lappal, a Fejérmegyei Naplóval. 1925-ben a vállalat már könyv- és papírkereskedést is nyitott Székesfehérvárott. A város közművei a húszas években léptek ki műhelyjellegükből. Közművek néven a városi tulajdonú üzemeket egyesítették, amelyet 1950-ig kereskedelmi formák között működtettek. Igazgatósági tagok a városi tanácsnokok voltak és a törvényhatósági bizottság 6 választott tagja. Elnöke pedig a város polgármestere. így lehetőség adódott arra, hogy a közművek fejlesztését a város más jövedelméből finanszírozza, viszont a későbbiekben a közművek által hozott nyereséget más, várospolitikai célok megvalósítására használja fel. A közművek közé tartoznak: a víz- és csatornaművek, a villamosmű, a kő- és homokbánya, szeszfőzde, jéggyár, a hirdetési vállalat, a strandfürdő és versenyuszoda és a köztisztasági vállalat. A villamonmű 1920-ban került át az engedélyestől a város tulajdonába. Ekkor azonban már korszerűsíteni kellett a kicsiny és elavult villanytelepet. Ez 1922 és 1924 között ment végbe, majd 1938-ban ismét modernizálták a gépi berendezést. A fejlődés szemléltetésére álljon itt az alábbi kimutatás az áramfogyasztás megnövekedettségéről: 1922 1926 1936 1937 Áramfogyasztók száma 2 764 7 560 Eladott áram (kilowattóra) 1 071 956 — — 3 097 327 Termelt áram mennyisége (kilowatt) 1 850 473 — 3 876 100 — Hálózat hossza (km) — 52,1 — 101,7 1 kwatt áram termeléséhez szükséges szénmennyiség (kg) 3,99 — — 1,63 A városi vízvezeték és szennyvízcsatorna hálózat 1911 —1913-ban épült. A vízvezeték fúrt kutakból táplálkozott. (Az Aszalvölgyben létesített 21 kútból.) 1926-ban és 1932 — 1936 között bővíteni kellett a vízvezetéki kapacitást és Sóstón 7, a villamosmű területén pedig további 4 kút vízét kapcsolták be a városi hálózatba. A vízművek fejlődését a következő számok igazolják!:9 4 93 Uo. 389-390. 94 Uo. Közművek címszó alatt.
