Századok – 1974
Közlemények - Mickun N. I.: A spanyol történetírás a XVIII. század történetéről 931/IV
A SPANVOr. TÖRTÉNETÍRÁS A XVIII. S7..-RŐI. 937 tak."3 3 Vicene Vives tehát nem számítja a burzsoáziához a kiskereskedőket, csak a nagykereskedőket és a gyárosokat sorolja oda. Mit mondjunk akkor a felvásárlókról és a szétszórt manufaktúrák tulajdonosairól, akikről igen sok adatot találunk Carrera Pujalnál vagy Dominguez Ortiznál. A történettudomány adott fejlődési szakaszában, véleményünk szerint lehet beszélni a XVIII. századi Spanyolországban (különösen a század második felében) a kapitalizmus fejlődéséről, de ennek fejlődési fokát egyelőre nem lehet megszabni. Ennek a problémának az eldöntése speciális kutatásokat igényel, különösen a felvásárlók, a szervezett és szétszórt manufaktúrák szerepének a vizsgálatát. * Azzal a kérdéssel, hogy milyen mértékben fejlődött ki a kapitalizmus a XVIII. századi Spanyolországban, szorosan összefügg a spanyol „felvilágosodás" és „felvilágosult abszolutizmus" társadalmi bázisának és súlyának a kérdése. Röviden áttekintettük a XVIII. század második fele spanyol burzsoáziájának helyzetével kapcsolatos különböző nézeteket: Rodriguez Casado az egyik oldalon, Dominguez Ortiz a másikon. Abból a téziséből kiindulva, miszerint a XVIII. században a burzsoázia gyenge, Dominguez Ortiz úgy véli, hogy a „felvilágosodás felülről való forradalomként" jelent meg, amely így nem váltotta ki a nemzet együttérzését.34 Ezzel az állásponttal számos más munkában is találkozhatunk (lásd például a már említett História de Espana . . . Barcelona, 1959. V. kötetéhez Juan Regia által írt előszót). III. Károly miniszterei ezért népszerűtlenek voltak és reformjaikat csak az erős abszolút monarchiára támaszkodva tudták bevezetni.36 Vannak szerzők, akik egyenesen annak megállapításához jutnak el, hogy a „felvilágosítók" „a nemzet teljes közömbössége mellett olyanok voltak, mint egy nemrég felfedezett országban az idegen telepesek".3 6 Véleményünk szerint a legelmélyültebben és legóvatosabban a már említett „Társadalom és gazdaságtörténet . . ." c. kollektív munka szerzői közelítenek a spanyol „felvilágosodás" társadalmi bázisának a kérdéséhez. Úgy vélik, hogy a reformok hívei különböző rétegekből verbuválódtak, mindenekelőtt a nemességből, aztán a növekvő burzsoáziából és a papság egy részéből.3 7 Véleményük szerint Spanyolországban a nemesség (eltérően az arisztokráciától) magáévá tette a polgári eszményeket.3 8 Véleményem szerint a „felvilágosodás" társadalmi bázisának a kérdését csak akkor lehet eldönteni, ha tisztázták a burzsoázia súlyát a XVIII. századi Spanyolországban. * A XVIII. századi Spanyolország történetének kutatása terén elért bizonyos eredmények természetszerűleg vezettek ahhoz, hogy igény támadt olyan munkákra, ame-33 J. Vicens Vives: Coyunctura económica y reformismo burgues. Dos Factores en la evolúción de la Espana del Antiguo Régimen (Gazdasági konjunktúra és polgári reform. A Régi Rend Spanyolországa fejlődésének két tényezője). Estudios de la História Moderna. IV. köt. 1954. 355. 1. 34 Dominguez Ortiz: I. m. 23. 1. 35 Uo. 24. 1. 36 Silvuela: Jovellanos. La propriedad territorial y el cultivo en 1808 (Jovellanos. A földtulajdon és a földművelés 1808-ban). Ateneo. La Espana del siglo XIX. Curso de 1885 — 86. Madrid,-1886. 40. 1. 37 História social y económica . . . IV. köt. 270. 1. 38 Uo.
