Századok – 1974
Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV
898 JÓNÁS ILONA szerkészítők;.1 " A petitTruanderie-n pedig a „Renaut de poisgouliardois XIIs." bejegyzést találjuk.128 A városban betöltött szerepük egyre elismertebb a XIV. században. 1321-ben már szervezetük megerősítését kérik a prévót-tól. A benyújtott statútum-tervezet a céhbe tartozók érdekvédelmét mutatja.129 Gazdagodásuk bizonyítéka, hogy 1330-ban elkezdték a rue Saint-Martin-en a Saint-Julien-le Pauvre kórház építését. A hozzákapcsolódó kápolna bejáratának két oldalán Szent Gènes szobrát, a zsonglőrök védőszentjének és Szent Julien-nek, a zarándokok és koldusok patrónusának kőfiguráját helyezték el.130 Megváltozott helyzetükben sem tagadták meg kapcsolatukat az utóbbival. Az egykorú irodalom gyakran parodizálva jeleníti meg az orvos alakját. Az „Epicier de Troves"131 miközben mestersége dicséretére elsorolja áruinak különféle gyógyító hatását, szembeállítja ezzel az orvosok túlzásait, s a szokásos gyógykezelési eljárásokat, „rögtön a pulzust tapogatják, csapolást, gyógyfüves fürdőt vagy beöntést adnak."132 A „Dit des Erbiers" viszont a város utcáin, terein varázsszereiket kínáló, hiszékeny emberek pénzét kicsaló kuruzslókat, sarlatánokat gúnyolja.133 Nem térünk ki itt most a gyógyszerkereskedőkre, hiszen köztudott, hogy ekkor még túlságosan összefonódott a gyógyszerek árusítása a különféle fűszerekével. Jean de Jandun egyébként a Petit Pont környékén említi üzleteiket. 1296 —97-ben a Saint-Germain le Viel parókiában így kezdődik az adózók neveinek feljegyzése: „Premierement du premier espicier sus Petit-Pont." Az itt felsoroltak közt 17 ,,espicier"-t neveznek meg.131 Nehézséget okoz annak eldöntése is, hová soroljuk az adókönyvben szereplő orvosokat, helyesebben a magukat annak nevező Személyeket. Az orvosi tevékenységben ekkor még elkülönült a gyakorlati sebészet és egyéb gyógykezelési eljárás az elméleti kérdésekkel foglalkozó, magasabb ismereteket igénylő orvostudománytól. A gyakorlati kezeléseket borbélyok, fürdósök látták el, a betegek gondozása pedig a nők feladata volt. 1297-ben 106 borbélyt és 32 fürdőst adóztattak. A XIII. század második felében különült el a borbélyoktól a sebészek, vagy kirurgusok tevékenysége. Szent Demjén éa Kozma pártfogása alatt hozták létre külön konfrérie-jüket, a Cordeliers kolostora mellett. Szervezetüket támogatta Jean Pitart, IX. Lajos orvosa, illetve kirurgusa.135 1268-ban statútumot is kaptak, amely teljesen a többi Aubin le jugleeur III s. Henri aus vieles XII s. Bernart le trompeur XV s. (Taille, 1, 97, 75 és 94) 12 ' Taille, 1296: 37, 52, 55, 98. — Taille, 1297: 9, 35, 40, 51, 64, 88. — Köztük 1296-ban „Guillaume tout-li-faut menesterel X s.", aki 1297-ben ,,Tout-li-faut, le jugleeur XX s."-ként szerepel. 128 Taille, 1297: 57. 129 38 magát ménéstrel és ménestrelle, jongleur és jongleressenek nevező személy, élükön „Parisot ménéstrel le Roy"-val 11 pontból álló tervezetet nyújtott be. Ha valaki igénybe akarta venni a testület bármelyik tagját, előbb a céh vezetőjéhez kellett fordulnia. A. Franklin: i. m. 104. 130 Uo. 131 Névtelen szerzője a champagnei Troyes-ben született 1280 körül. Elmondja magáról, hogy apja „épicier" volt, ő maga is folytatta ezt a mesterséget, miután elhagyta a klerikusságot. De nem volt nagy kedve az üzlethez, ezért fogott tollat. Kb. 1319 — 28 között írt. Langlois: i. m. t. IL 300. 132 „Certes sire, il vous fault saignier, Ou en herbes vo corps baignier, Ou il vous fault prendre clistere . . . Dix fois ou douze a chambre irez Et puis tantos gari serez . . ." Uo. 316. 133 E. Faral: La vie quotidienne ... 88 —92. 134 Taille, 1296: 202-203, 216 — 217, 222. 1297: 186—187, 203 — 204, 398. — Az itteni gyógyszerkereskedők az orvosi fakultás ellenőrzése alatt álltak. J. Verger : i. m. 49 — Adóíveink az „espicier" mellett kisebb számban „erbiert" is említenek. 135 E. Farai: i. m. 88. — A. Franklin: i. m.
