Századok – 1974
Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV
A VILÁGI ÉRTELMISÉG TÉRNYERÉSÉHEZ 891 nappal később III. Fülöp ordonnanee-a a királyi bíróságok gyakorlatára.73 A szabályozás értelmében az advocatusnak esküt kellett tennie, hogy esak törvényes és igazságos ügyet képvisel,7 4 s 30 livre lehetett a maximális honoráriuma.75 1291-ben Szép Fülöp felújította ezeket a szabályozásokat, 1340-ben kiegészítették, 1345-ben véglegesen kialakult az ügyvédek testülete.7 6 Az advocatusok tevékenységi területe a párizsi munieipális bíróság, a Chatelet volt. Az általunk vizsgált adóösszeirások több „avocat" nevét jegyezték fel az adózók között, de mindössze egy esetben jelezték külön „advocat en chastelet".77 1296-ban 10 ügyvédet nevez meg az adóíven különböző parókiákban, 1297-ben 13-at.78 Bár az 1297-es adóív „menuz"7 9 listáján két ügyvédet is találunk, akik mindössze 2 — 2 sout fizetnek, általában a nagyobb adózók közé tartoznak. A jelentősebbek közöttük: Az ügyvédeken kívül más tisztviselők is felkerültek az adóívekre: így 1296-ban „Mestre Hue de Chastelet LVIII s."81 „Sire Phelippe du Chastelet LXX s.",sí „Sire Thibaut de Courbeil, mestre de l'ostel du roy XXXVI s."83 73 Kiadása: V. Langlois: Textes relatifs à l'histoire du Parlament depuis les origines jusqu'en 1314. Paris. 1888. 93 — 94. 74 ,, . . . quod in omnibus causis in dictis curiis pertractandis, officium quod in eis assumpserint vei assument, bona fide, diligenter ас fideliter exercebunt . . ." Uo. 93. A „bona fide" a római jogból átvéve a kor embere számára a törvényességet, a „fideliter" a feudális hűséget jelentette. 75 „ . . . summám triginta librarum turonensium unius advocati salarium non excedat." Uo. — A szabályozás ellenére az ügyvédek pénzéhsége közmondásos volt. Bonis Gy.: i. m. 107—108. — E. Farai: La vie quotidienne au temps de Saint Louis. Paris, 1938. 29 — 96 — színes részleteket idéz, az egykorú irodalomból. —; ld. még Mezey L.: Deákok és lovagok. Bp. 1961. 38, 48. — R. Pernoud: Histoire de la bourgeoisie en France. Paris. 1960. I. 168-169. 76 Ettől kezdve írják elő a jogi ismeretek szükségességét és bejegyzésüket az ügyvédi „rőle", vagy „tableau"-ra. 77 „Vincent, advocat en Chastelet II s". Taille, 1927: 3420. 78 1296 és 1297-ben is: Pierre Chambelli, avocat (St Germain l'Auxerrois) Mestre Renart, avocat (Uo.) Jehan de Chastenay, avocat (St Huitace) Adam de Trenchant, avocat St-Merri) Pierre le boçu, avocat (St-Nicolas-des Chans dehors les murs) Mestre Elyes, l'avocat (St. Germain-le-viel) Guillaume le breton, avocat (Uo.) Mestre Yve le petit, avocat (St. Christofle) Mestre Ernaut, avocat (St. Geneviève-la-Petite) Csak 1296-ban: Symon l'avocat (St. Joce) Csak 1297-ben: Mestre Guillaume de Reins, avocat (St. Germain-l'Auxerrois), Denis le breton, avocat (St. Jehan) Vincent, avocat en chastelet (St. Jaques) Guiart de Soisson, avocat (Ste. Magdalene) 79 Az adókönyvben külön jegyezték fel azok neveit, akik a „gros"-t, és azokét, akik a „menuz"-t fizették. Utóbbi összege nem haladta meg az 5 sou-t, az 1296-os évről nem maradt fenn a menuz lajstrom, csak 1297-ből. Itt 342, 388. 80 Taille, 1296: 215, 6, 30. — Taille, 1297: 199, 5, 27, 29. 81 Taille, 1296: 30. 1297: „Mestre Hue le seelleeur LXX s." Taille, 1297: 29. 82 Taille, 1296: 161, 1297-ben „Mestre Phelippe l'auditeur LVIII s." Taille: 1297, 146. 83 Taille 1296: 190. 1297-ben „Thybaut de Courbeul XLVIII s." Taille, 1297: 174. 1298 —99-ben „huissier le roy". A Journaux de Philippe le Bel. (Kiadása: J. Viard: Paris. 1296 1297 Mestre Ernaut Pierre Chambelli Mestre Renart Mestre Guillamne de Reins 4 livre 12 sou 70 sou 70 sou 6 livre 6 livre 4 livre 12 sou 7 livre 16 sou84
