Századok – 1974
Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV
A VILÁGI ÉRTELMISÉG TÉRNYERÉSÉHEZ 881 A XIII. század kettős értelemben is változást hozott a könyvkészítésben. Egyfelől a világiak körében is mindinkább elterjedt és egyre keresettebb lett a könyv, másfelől az egyetem megnövekedett könyvigénye létrehozta a könyvmásolás speciális rendszerét, kibővítve az addigi kolostori könyvmásolás kereteit. Megteremtette a munkabérért dolgozó világi másolók csoportját, és kialakította a könyvkereskedő munkakörét, aki egyszerre látta el a másolási munkák irányítását, a könyvek őrzését és adásvételét. Tudjuk, hogy a XIII. századtól jelentősen gyarapodott a párizsi Notre Dame könyvtára, elsősorban a teológiát tanuló szegény diákoknak szánt adományok révén.14 1289-ben a Collége de Sorbonne tagjai részére nagy könyvtártermet rendeztek be, ahol a körben elhelyezett asztalokhoz láncolva rendelkezésre álltak a legfontosabb munkák.1 5 1290-ben leltárt készítettek a könyvállományról, a példányszámok és a könyvek árainak feltüntetésével. Ebben 1017 kéziratot regisztráltak, 3.812 livre, 10 sou és 8 denier értékben.16 A könyvtár védelméről és a kölcsönzésekről már az 1269— 70. évi statutum intézkedett.1 7 A könyvtár őrzésével megbízott libráriusok maguk is az egyetemi korporáció tagjai voltak, választották őket, esküt kellett tenniök a rektor előtt és csak meghatározott kaució letétele ellenében juthattak hivatalukhoz. Egy 1275. évi oklevél szerint a libráriusok közül négy főkönyvtárost jelöltek ki, akik megszabták a könyvek árait és döntöttek az új könyvtárosok alkalmasságáról. A kereskedő a rábízott könyvekről jegyzéket készített a címek és árak feltüntetésével. Az egyetem tagjainak elsődleges joguk volt a könyvek vásárlására, csak azok kielégítése után árusíthatott a könyvkereskedő „idegeneknek" is.1 6 Az oklevelek a könyvtáros kereskedőket „librarii", „stationarii" névvel jelölik, de gyakran szerepel a „bedel" elnevezés is. Az egyetemi könyvtárosok, mint a korporáció tagjai mentesek a taille fizetése alól, mégis a Szép Fülöp uralkodása alatti adóösszeírásokban a párizsi polgárok között több librárius nevével is találkozunk. Az 1292-es adólajstrom 8 librariust nevez meg, az 1296-os 22-őt, az 1297. évi 31-et.19 Az utolsó, az 1313-as adókönyv, mely az előbbiekhez képest sokkal szűkebb körre terjeszkedik, 8 könyvkereskedőt említ, közülük egynek adóösszegét törölték, „rnort" bejegyzéssel.2 0 Figyelemre méltó tény, hogy az 1313-as listán szereplők nagyrésze a 14 „ . . . a comodandospauperibus scolaribus in theologia studentibus."^4.Franklin: Les anciennes bibliothèques de Paris. Paris. 1867. 57. 15 Egy 1310-ben összeállított leltár szerint 26 padra összesen 363 könyv volt oda-erősítve. A leltár kezdőszavai: „Isti sunt libri venerabilis Collegii pauperum magistrorum de Sorbona de libraria communi . . ." P. Glorieux: Aux origines de la Sorbonne. T. I. Robert de Sorbon. L'homme. Le Collège. Les Documents. Paris, 1966, 237. 16 Uo. 243. 17 A kollégium első statutumát maga R. Sorbon készítette, így 1274 előtt keletkezett. Kiadása: Cartularium universitatis Parisiensis. I. No 448. 505—514. — A szöveget közli P. Glorieux is, i. m. Les documents. 193—196. A könyvtár védelmére vonatkozó passzus: „Item nullus recipiatur in domo nisi fidem prestet quod si contigerit ipsum libros de communi recipere, quod sicut suos ita fideliter observabit et nullo modo distrahet nec accomodabit extra domum, et per integrum reddet eos quandocumque exigentur ab eo quando contigerit eum villám exire". 194. — A kollégiumi tagok esküje 1280—90-ből felújítja a passzust. Az esküszöveg Glorieux: i. m. 203. 18 Uo. 240. 19 H. Géraud : Paris sous Philippe le Bel d'après les documents originaux et notamment d'après d'un manuscrit contenant le rôle de la taille imposée les habitants de Paris en 1292. Paris. 1837. (A továbbiakban: Taille: 1292.) K. Michaëlsson: Le livre de la taille de Paris l'an 1296. (Acta Universitatis Gothoburgensis. Vol. LIV.) Göteborg. 1958. — Le livre de la taille de Paris l'an 1297. (Acta Univ. Gothoburgensis, vol. LXVII. 1961). Göteborg. 1962.) A továbbiakban: Taille: 1296, ill. 1297. 20 К. Michaëlsson: Le livre de la taille de Paris l'an de grâce 1313 (Acta Univ-Gothoburgensis LVII. — 1951) Göteborg. 1951. (A továbbiakban: Taille 1313). — Ez az adókönyv mindössze 5979 adózót nevez meg (külön még az elhaltak listáján 218-at), míg 1292-ben 15 200, 1296-ban 10 000, 1297-ben 10 444 adózót vettek számba. 7*
