Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
862 KOROM MIHÁLY Vörös Jánost Hadácsy, Tildy Zoltánt pedig vidéki rejtekhelyéről Dessewffy Gyula hozta Szakasitshoz. A tárgyalás a késő esti órákban folyt le, amelyen Vörös a katonai helyzet kilátástalanságát megvilágítva közölte, hogy Horthy, ezt mérlegelve, hajlandó a fegyverszünetre. A végrehajtáshoz szerintük kb. 2—3 hétre van szükség. „Az ellenzéki vezetők azt kívánták — írja Hadácsy —, hogy fegyverszünet esetén a Függetlenségi Front pártjaiból kell kormányt alakítani, a háborús uszításnak véget kell vetni, ki kell zárni a hadseregből a németbarát tiszteket, és ami az ellenzéki vezetők leglényegesebb kívánsága volt: a munkásságot és parasztságot fel kell fegyverezni."11 7 A Magyar Frontnak ezt az álláspontját közölte Vörös Horthyval. Abban is megegyezés történt, hogy Hadácsy marad az összekötő, és néhány nap múlva jelentkezhet Vörösnél a válaszért. Azonban Hadácsy többszöri kísérletezésére sem kapott értesítést a Magyar Front Vörös János útján.11 8 Horthyék számára ez a beszélgetés csak tájékozódó megbeszélés maradt és így igen kevés eredményt hozott, bár később ezt a kapcsolatot felhasználva jön létre a Magyar Front vezetői és Horthy között is a tárgyalás. A fentiekkel csaknem egy időben, 1944 szeptember végén vagy október első napjaiban más úton is sikerült az uralkodó körökkel kapcsolatot kiépíteni. A Kommunista Párt titkára, Rajk László és a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, Kovács Imre, az utóbbinak egyik ismerőse útján Űjszászy tábornokhoz, a BM Államvédelmi Központjának a vezetőjéhez jutottak el, akinek átnyújtották a Magyar Front Horthynak szóló második memorandumát. Űjszászy ezt Ambrózv Gyula és Lázár tábornok útján eljuttatta a kormányzónak. E tárgyaláson Rajk határozott állásfoglalást követelt a háborúból való kilépést és a munkásság felfegyverzését illetően, Horthyval pedig közvetlen tárgyalásokat és közös, azonnali fegyverszüneti cselekvést sürgetett.11 9 Horthyék részéről azonban ez a tárgyalás is csak tájékozódó jellegű maradt. Horthy és környezete más irányban is folytatott tapogatódzó megbeszéléseket ezekben a napokban. így ifj. Horthy Miklós Bornemissza Félix és Hardy Kálmán, a folyami erők felügyelője segítségével összeköttetést épített ki jugoszláv partizánokkal. A szeptember végén érkezett partizánösszekötővel ifj. Horthy lakásán a kormányzó is találkozott. Bornemissza F. visszaemlékezése szerint az összekötő kifejtette, hogy részükről a Magyarországgal való fegyverszünetkötésnek nincsen semmi akadálya. Ha Magyarország kilép a háborúból, akkor egy, a Szovjetunióra támaszkodó demokratikus szövetség hozható létre Jugoszlávia, Bulgária és Magyarország részvételével. A kormányzó meghallgatva az állítólag Titó politikáját jelentő tájékoztatást, azt válaszolta, hogy a fegyverszünetre való jószándék benne is megvan, s kérte, hogy ezt közölje megbízóival. A megbeszélésen csak abban állapodtak meg, hogy a küldött hazamenetele után rövidesen újabb megbízott érkezik Jugoszláviából, aki már tárgyalásokat is folytathat.120 Ez a következő tárgyalási lehetőség a hitleristák tudomására jutott és alkalmul szolgált a Gestapónak, hogy később ifj. Horthyt tőrbecsalják és elrabolják. 117 HIL. Tan. gy. 2597. Hadácsy B. : Visszaemlékezés Hitler magyarországi szövetségeseiről. 1964. I. 20. és Pl. A. H-sz-82. Szakasits Árpád visszaemlékezése. 118 Uo. 119 PI. Arch. H.-SZ-82. Szakasits Árpád visszaemlékezése és BM. Arch. Űjszászy István vallomása. Idézi: Pintér István: A Magyar Front és az ellenállás. Kossuth. 1970. 148-151. 120 HIL. Tan. gy. 2600. Bornemissza Félix 1963 márciusban írt visszaemlékezése.
