Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
856 KOROM MIHÁLY közben idézi Faraghót is —, a magyar küldöttek csak olyan fegyverszüneti egyezményt akartak, „amelyben a Szovjetunió beleegyezik, hogy »Magyarország megszállásában amerikai és angol csapatok is részt vegyenek« és »biztosítva legyen a német csapatok szabad elvonulása«". A magyar küldöttség tehát törekedett Horthy utasításainak megfelelően tárgyalni. Szent-Iványi ezen a megbeszélésen is, immár összesen harmadszor, előadta a Makarovtól származtatott, Magyarország számára ajánlott feltételeket, amelyeket szintén alapnak kívántak elfogadtatni a szovjet partnerekkel. Teleki jegyzőkönyve szerint annak ismertetése 16 pontban történt, amelyek tartalmilag a következők : 1. a magyar fegyverszüneti bizottság megérkezése után a bombázások megszűnnek, 2. a bizottság diplomáciai szabadságot élvez, 3. saját rádió chiffrét és rádióst használ, 4. a tárgyalás szakértőinek a száma korlátlan, 5. Magyarország mai állapotú „integritása" „biztosíttatik", 6. Erdélybe csak orosz csapatok vonulnak be, 7. Erdélyben majd népszavazás lesz, 8. Magyarország függetlenségét biztosítják, 9. a magyar katonai és politikai adminisztráció megmarad, 10. Magyarország belügyeibe nem avatkoznak be, 11. a hadsereg, rendőrség és csendőrség megmarad, 12. a kormányformát szabadon választjuk, 13. a szovjet hadsereg nem fog nyomást gyakorolni, 14. a fegyverszüneti bizottság Horthy teljes támogatását élvezze, 15. Moszkvában mind 3 hatalommal tárgyalnak a magyar küldöttek, 16. a Szovjetuniónak nincsenek területi ambíciói.9 3 A szovjet fél a Makarovtól származtatott feltételeket semmiképpen sem értette most sem, és nem is kívánt róla tárgyalni. Ez nem is csoda — hiszen azok Horthyék vágyait fejezték ki, nem pedig a realitást. Viszont e megbeszélés után lehetővé tette a szovjet vezérkar a rádióösszeköttetés megindítását Budapesttel. „A bizottságnak rádiósa nem lévén — írja Teleki G. —, az orosz kémelhárító rádióosztálya végezte e feladatot. . ,"9 4 Mindezek után küldte el a magyar küldöttség 5-én éjjel az első sürgönyt Budapestre. Ebben közölte a puszta tényt, hogy vezérkari vonalon két meghallgatás volt eddig, Sztálinnak szóló levelet az első vezérkari főnökhelyettes ma fogja átadni és továbbá: „kérjük a velük (szovjetek — K.M.) való megbeszélés alapján Nemes József 93 Ooaztonyi P. : A magyar—szovjet . . . 406. 94 Teleki Géza: i. h. 2. Maga az a tény is, hogy a magyar küldöttség esak chiffrét hozott magával Moszkvába, rádióst nem — szintén azt erősíti meg, hogy nem volt utóbbira vonatkozóan Makarovnak írásos ígérete. Rádiós, vagy egyéb segédszemélyzet ilyen alapon való vitele fel sem merült az előkészítés idején. Egyébként október 5-e után a magyar delegáció kiegészült egy titkárral. Ugyanis Bukarestből e napon Moszkvába vitték szovjet repülővel dr. Tarnay Istvánt, aki az ottani magyar követség beosztottja volt és augusztus 23-a után nem kívánt hazatérni, hanem a Szövetséges Hatalmaknál jelentkezett. Tarnay Moszkvában „mint az első fegyverszüneti biztosság ttkára" működött. December elején hazatért, de 28-án mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti bizottságának is a titkára, újra Moszkvába utazott. (UMKL. II/1-a ME-ség töredékes iratai. B. 1/4. 1945/382. sz.)
