Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 853 és megbízták Kudar Lajos csendőrezredest, hogy Zichyvel együtt azonnal utazzék titokban a szovjet partizánokhoz, ellenőrizze le az utazás lehetőségét és készítse ott is elő az átmenetet. Ezt a feladatot kiválóan elvégezték, és az ekkor előre megjelölt időben és helyen a szovjet partizánok már gépkocsival várhatták a néhány nap múlva érkező magyar delegációt. Kudar Lajos ezredest ezért az útjáért és munkájáért később a németek letartóztatták és Buda felszabadulása előtt, 1945. február 11-én kivégezték.8 3 A küldöttség útjának előkészítése során azonban váratlan akadály is keletkezett. Rátz Kálmán hirtelen operációra, gyengeségre hivatkozva lemondta a megbízatást. Helyére sikerült megnyerni Szent-Iványi Domokos miniszteri tanácsost.8 4 Szent-Iványi nyomban a küldöttségbe történt kijelölése után javasolta a kormányzónak, hogy annak bizonyítására, miszerint külpolitikai vonalvezetésében visszatér Teleki Pál elgondolásaihoz, vonja be a fegyverszüneti bizottságba annak fiát, Teleki Géza egyetemi tanárt is. A javaslatot Horthy elfogadta. Így a magyar küldöttség, az eredetileg elképzelt két fő helyett, három tagú lett.8 5 Faraghó altábornagyot a vállalt feladattal összefüggésben e napokban vezérezredessé, Szent-Iványi Domokost pedig rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. A küldöttséget a formaságok és a technikai elkészületek megtétele után szeptember 27-én este a kormányzó, fia, valamint a politikai és katonai irodák vezetőinek a jelenlétében fogadta. Ekkor adta át a megbízottaknak instrukcióit és egy angol nyelven írt, Sztálin marsallnak szóló személyes levelet.8 6 Horthy, emlékirata szerint, a következő szóbeli utasítást adta a küldöttségnek: „a küldöttek azt a megbízatást kapták, hogy fegyverszüneti tárgyalások felvételére és azok során a következő feltételek elérésére törekedjenek: a hadműveletek haladéktalan megszüntetése, az angolok és amerikaiak részvétele Magyarország megszállásában és a német csapatok szabad elvonulása."8 7 Tehát a „finn forma" Horthy célja a magyar—német viszonyt illetően. A Sztálinnak szóló levélben a kormányzó fegyverszünetet kért az ország számára, de egyúttal megpróbálta a háborúbalépésért és a háborúért a felelősséget magától és rendszerétől elhárítani. Ugyanakkor sem ebben a levélben, sem külön nem adott írásbeli és névreszóló meghatalmazást és megbízatást a küldöttség tagjainak a fegyverszüneti tárgyalások vitelére és aláírására. Ez 83 Paál J.— Radó A.: i. m. 31. Kudar Lajos ezredesnek Makarov ezen előkészítő megbeszélésen felajánlotta, hogy szovjet és csehszlovák partizán csapatok segíthetnek a fegyverszünet végrehajtásában úgy is, mint harcolók, úgy is mint rendfenntartók, Budapesten is. Borbándi Oy.: i. h. 148—149. 81 HIL. Békeelőkészítő. III. A/II/16. Vattay anyag. 85 HIL. Tan. gy. 2576. sz. Szent-Iványi Domokos tanulmánya: A magyar kérdés 1945 nyarán. 15. 86 Dr. Teleki Géza: i. h. 2 és Borbándi Gy. : i. h. 150. A küldöttség elutazása előtt a kormányzónál tartott fogadás dátuma a különböző munkákban eltérően szerepel. Pl. Paál J. — Radó A.: i. m. 31. 26-áról ír. Bár ennek különösebb jelentősége nincs, mégis logikusabbnak a 27-i esti időpont tűnik. De az is lehetséges, hogy a küldöttség vezetőjét külön is fogadta Horthy. 87 Horthy M. : i. m. 269. A Horthy által a küldöttségnek adott instrukciók a különböző munkákban, azokban is, amelyek a Horthy-emlékirat előtt jelentek meg, a lényeget tekintve azonosak. Ezért szükségtelen valamennyit külön idézni. A legtöbb azt is kiemeli, hogy a finn példát kívánja mindenáron követni. Lásd: Macartney : i. m. 352 — 353, Gosztonyi P.: A magyar—szovjet . . . 403, Paál J. — Radó A.: i. m. 29 — 33, és Hennyey G.: Magyar erőfeszítések . . . 25 — 26, továbbá Teleki O.: i. h. 4 — 5.
