Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÖS TÁRSASÁG TERVEIBEN 825 kezük ügyébe kell adni a fölfedezéshez szükséges eszközöket: „die Wissenschaften sind durch Ordnung verkürzte, und zur Passung für den blöden Kopf eingerichtete Erfindungsarten, die das Genie aus dem rohen unaufgeräumten Zustand der Gegenstände sich selbst entwickelt."53 A német egyetemek hatásáról tanúskodik az a nagy szerep is, amit Winterl az esztétikai kutatásoknak szánt; s német mintákat követ földrajzi programja is, a divatos statisztikai-államgazdaságtani leírásokat állítva példaként kollégái elé. Nem tudjuk, volt-e a társaságnak több gyűlése ezen az egyen kívül, a Monathliche Früchte-ből mindenesetre több nem jelent meg. Winterl gondos monográfusa, Szőkefalvi-Nagy Zoltán sem bukkant folytatás nyomára, de megjegyzi, hogy a következő, 1802-es próbálkozás támogatói között is ,,ott látjuk Winterlt".5 4 Az 1802-es akadémia-alapítási kísérlet is egyetemi vállalkozás volt. A tervét Winterl nagy utóda, Kitaibel Pál készítette, ám ez a próbálkozás még hamarább meghiúsult mint az első: csupán az előkészítő bizottság gyűlt össze 1802. március 6-án, elfogadták Kitaibel kitűnő tervét, a társaság azonban még az első ülésig sem jutott el. De a terv nem tűnt el nyomtalanul, megjelent nyomtatásban. „A tudományok közül — írja róla a magyar botanika történetírója, Gombocz Endre, aki több művében is elemezte Kitaibel »Plan«-ját — felölelte volna hazánk földrajzát, az általános természettudományt, zoológiát, botanikát, mineralógiát, kémiát, fizikát, gazdaságtant, technológiát, orvostudományt és a mechanikára és hidraulikára alkalmazott matematikát. Hogy mennyire szükség van egy ilyen társulatra, azt — sorolja Gombocz Kitaibel érveit — azok a ferde nézetek mutatják legjobban, melyek hazánk felől itthon és a külföldön uralkodnak. Mily kevéssé ismerjük éghajlatunkat, melynek külföldön olyan veszett híre van, hogy Magyarországot a nemzetek temetőjének hívják, mily keveset tudunk Alföldünk talajáról, hegyeinkről, folyóinkról stb. Utal arra a szoros kapcsolatra, amely az egyes természettudományok között fennáll, amely lehetetlenné teszi, hogy egymástól elszakítva munkálkodhassanak saját területeiken. Míg egyes tudományok tapasztalatokat, adatokat gyűjtenek, mások ezekből a tapasztalatokból általános érvényű törvényeket vonnak le, melyek az előbbieket biztosabb és gyorsabb haladáshoz segítik, így kerül kapcsolatba a kémia az élők világával, a kémia és a fiziológia a mezőgazdasággal, a mezőgazdaság a mechanikával és hidraulikával. Az egész indokoláson végig hiizódik Kitaibel egészséges természetszemlélete, mely mindent a nagy természet részeinek lát. Kidolgozza az egyesület egész szabályzatát a legaprólékosabb részletekig olyan ügyesen, hogy a későbbi Természettudományi Társulat szervezetének is mintául szolgál."5 5 Kitaibel 1802-es ,,plan"-ja és az 1784-es Winterl-féle vállalkozás között is tudunk azonban az egyetemről kiinduló, illetve egyetemi professzorok által létrehozott társulási kísérletekről. Nem tudjuk, kiket rejtett a Kovachich-féle 53 Uo. 29,—Ám a botanikus Winterl értékelését Id. Priszter Szaniszló : Néhány újabb dokumentum Winterl életéhez és működéséhez. Botanikai Közlemények, 60 (1973) 53—64. 54 Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszék történetéhez. I. Wmterl Jakab. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 186. no. Eger. 1960. Klny. a Főiskola Évkönyveinek VI. kötetéből, 413 — 433. 55 Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Bp. 1936. Magyar Tudományos Akadémia, 310 — 311.
