Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÖS TÁRSASÁG TERVEIBEN 815 Makó Pál elsőrendű tankönyvei, melyek állják a versenyt a kor legismertebb hasonló jellegű francia műveivel. Makó Pál azidőtájt került Bécsbe (1763) mint Bessenyei György (1765). A fiatal jezsuita tudós, aki ügyes latin elégiáival hívta föl magára az udvar figyelmét, persze nem a testőrséghez került, hanem a Teréziánumba, Nemes úrfiak nevelésére Mária Terézia által alapított főiskolára, a fizika, matematika és mechanika tanárának. A jezsuita tanárt azonban ugyanaz a Bécs formálta, mint az ifjú testőrt; ugyanaz a Bécs, mely akkortájt Párizs után a világ legfranciább metropolisza volt. Ekkor még nem érvényesült Sonnenfels és II. József más-más irányú, de végül is azonos hatású németesítő törekvése, és a francia minta közvetlen fényét még nem zavarta a porosz közvetítés erős és hazánkban oly végzetes hatása. A magyar jezsuiták — már Csapodi figyelmeztetett rá — egyébként is nyugati s itáliai források szerint igazodtak; a nagyszombati tankönyvírók például még rendtársaik idézését is kerülték, ha németek voltak. Ugyanezt a közvetlen nyugati hatást erősítette Boskovic bécsi tartózkodása a század közepén; a nagy dalmata valósággal a francia newtoniánizmus (azaz a newtoni mechanikát a leibnizi infinitézimálisszámítás formalizmusával a fizika anyanyelvévé avató analízis) nagyköveteként terjesztette Európa-szerte a legmodernebb „fiziko-matematikai" felvilágosodást. Ezt a szellemet sugározzák fiatalabb rendtársa s kollégája, Makó Pál bécsi kézikönyvei.23 A nyugati felvilágosodás részben tehát Bécsen keresztül közvetítődött; de hozták magukkal a Svájcban, Hollandiában, Németországban tanuló protestáns diákok, s a nyugaton utazgató főurak is. Baranyai Zoltán,24 Eckhardt Sándor25 és Molnár Ágnes2 8 monográfiái óta mindez köztudott, bár az általuk ismertetett „deista", „materialista", „szenzualista", „pietista" hatások mellé azóta még jóegypárat felsorolt az irodalomtörténetírás. A XVIII. századi 23 Fizikakönyvét Zemplén Jolán (i. m. 240 — 253), matematikakönyveit Szénássy Barna úttörő monográfiája (A magyarországi matematika története a 20. Század elejéig. Bp. 1970. Akadémiai Kiadó, 98 100) ismertette. Legfontosabb műve, a Calculi Differentialis et Integrális Institutio (Wien. 1768. J. T. Trattner) azonban egyáltalában nem „felületes", és nem is az jellemző reá, hogy „nem iparkodik rendet teremteni az infinitezimális számítás — Bohlmann által — >>naiv«-nak nevezett korát jellemző különféle differenciálhányados értelmezések között". — Makó valójában a francia matematikusok által elfogadott s kifejlesztett leibnizi formalizmussal dolgozik; pontosan és mindig nagyon világosan. Az analízis megalapozásával — épp úgy, mint a francia matematikusok, még évtizedekkel később is — nem sokat törődik, illetve elfogadja az akkor szokásos „nonstandard" megalapozást. Az analízis aritmetizálása szempontjából természetesen ez a megalapozás abszurd és helytelen, s a matematikatörténészek egészen a legutóbbi időkig mindig a modern szempontból ítélték meg az infinitézimális számítás kezdeteit. De miután A. Robinson fölfedezte a „non-standard analysis" lehetőségét, várható, hogy a matematikatörténészek is újraértékelik a XVIII. századi matematikai „alapkutatást". Vö. Vekerdi László : Végtelen sorok és fluxiók. A MTA Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei, 14 (1964), 423 — 441. — Makó tulajdonképpen a Boskovic-féle fizikához teremtette meg a matematikai apparátust; az ő infinitézimális-felfogására a Boskovicgörbe ,,limes"-ei hatottak, nem a Cauchy- és Weierstrass-félék. Fizikakönyve valóban teljes mértékben alkalmazza is ezt a matematikai apparátust; mint azt Zemplén Jolán alapos ismertetése is kiemeli. 24 Baranyai Zoltán: A francia nyelv és műveltség Magyarországon. XVIII. század. Bp. 1920. Pfeifer Ferdinánd. 25 Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp. 1924. Franklin-Társulat. 26 Molnár Agnes: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. Bp. 1939. Szerző kiadása. 3 Századok 1974/4
