Századok – 1974

Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV

Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben A tudós társaságok és akadémiák megalapítását mindig s mindenütt példák, minták, tervek, próbálkozások hosszú sora előzte meg. A példaképek és a minták rendszerint erősen átalakultak, a tervekből később kevés valósult meg, a próbálkozások pedig igencsak elenyésztek, nyomtalanul. A későbbi társaságok indulását, sőt, egész jellegét mégis annyira meghatározzák a példák, a plánumok és a próbálkozások, hogy létrejöttüket s működésüket elképzelni is alig lehet az előzmények ismerete nélkül. S a tulajdonképpeni intézménytörténeti előzmények önmagukban tán nem is elegendők. A XVII. század első éveitől kezdve ugyanis az akadémiaalapítási tervekben elsőrendű a természettudomány s a matematika szerepe; a legfontosabb, minden későbbi tervhez példaként szolgáló tudóstársaságok egyenesen a természettudományok művelésére és a természettudományos gondolkozás terjesztésére alakultak1. 1 Max Weber, Franz Borkenau és Robert К. Merton úttörő vizsgálatai nyomán az utóbbi évtizedekben elég sokat föltártak a természettudományos gondolkozás és a feudálist fölváltó polgári világrend szövevényes kapcsolataiból. Max Weber tézisét, mely a „protestáns etika" fontosságát hangsúlyozta a kapitalizmus szellemi meghatározásában (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Ford. Vida Sándor, Bp. é. n. Franklin), számosan alkalmazták a természettudomány fejlődésére, pl. S. F. Mason (The scientific revolution and the protestant reformation. Annals of Science, 9 (1953) 64—87, 154— 175), Th. K. Rabb (Religion and the rise of modern science. Past and Present, No. 31 (1965) 111—126), J. Pelseneer (La Réforme du XVIe siècle à l'origine de la science moderne. In La Science au seizième siècle. Colloque International de Royaumont 1 — 4 juillet 1957. Paris. 1960 Hermann. 151 —168); mások cáfolták az összefüggést és egyéb szellemi hátteret kerestek a kísérleti és matematikai mentalitás európai kibontakozásához; pl. H. Butter field, : The origins of modern science. 1300—1800. Revised ed. New York 1962 Collier Books; J. Needham: The grand titration. — Science and society in East and West. London. 1969 Allen and Unwin; R. S. Westfall: Science and religion in 17th Century England. New Haven. 1958. Yale University Press. Annyi mindenesetre valószínűnek látszik, hogy „a fiatal természettudomány" szervezett műveléséhez „rendező elv"-ként jól szolgált a „kiélezett kálvini-puritán monoteizmus", de „a természettudomány csak az animisztikus-mágikus nézetek elenyészéséig volt erre a szövetségesre rászorulva, ezután önállóan folytathatta útján" (Makkai László: Puritanizmus és természettudomány. Századok, 98 (1964) 1073—1103). A magia naturális tényleg nem volt alkalmas a természeti erők elemzésére, az erre való rendező elvet azonban Franz Borkenau szerint nem a protestáns etika, hanem a manufakturális termelés mintája és elvi értelmezése szolgáltatta. (F. Borkenau: Der Übergang vom feudalen zum bürgerlichen Weltbild. Studien zur Geschichte der Philosophie der Manufakturperiode. Paris. 1934. F. Alcan.) — Borkenau fontos könyvét később nem nagyon idézték, de finom megfigyelései átszivárogtak a „történészi köztudatba"; így például a hatvanas években Serge Moscovici vaskos és alapos művet írt az újkori mérnöki munka, a gépszerkesztés és a gépi termelés hatásáról az új mechanisztikus természetszemlélet kialakulására (S. Moscovici: Essai sur l'histoire humaine de la nature. Paris. 1968. Flammarion).