Századok – 1974
Tanulmányok - Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon 785/IV
804 ENDREI WALTEE portéka olcsóbb volt.11 4 Magyarországon azért még jó ideig kereslet mutatkozott a karasia iránt. Bethlen Gábor 1626. évi árszabása még megemlékezik az „Angliai io karasiaról". De már csak két versenytárs közé ékelve: 1,25 — 2,25 Ft volt rőfje a finom velencei, 0,80—1,00 Ft az angol, 0,75—0,85 Ft pedig a sziléziai karasiának. Mindennek tetejébe — részben a honi ipar, részben a fogyasztók védelmében — egyes államok megtiltották az angol karasia importját. Kezdődik Albert osztrák főherceg 1602-beli flandriai rendeletével, mely általában kikészített angol szövetek ellen irányul és lezárható az 1637. évi lengyel előírásokkal, melyek főleg az északi posztó és karasia ellen irányulnak.11 5 Egy 1614-es oklevél angol export posztónak nyílt piacon való elégetéséről tudósít,11 6 egy egyidejű pamflet pedig azt állítja, hogy a törökök inkább megvennék a posztó helyett a gyapjút, hogy abból tisztességes szövetet gyártsanak.11 7 Kérdés, hogy ezzel jól jártak volna-e. Eljutottunk a kérdés legkritikusabb részéhez. 1622 óta, amikor a Privy Council felmérte az angol és ezen belül különösen a Yorkshire-i posztóipar fokozatos romlásának okait, sokan vizsgálták azt, hiszen fontos tényező a polgári forradalom előidézésében. A Privy Council is leszögezte, hogy a legfőbb ok a külföldi konkurrencia megerősödése.118 Helyesen rámutat a divatirányzatban bekövetkezett mélyreható változásra, bár a new drapery és selyemszövetek importját kárhoztatja. Természetesen elítéli a gyártási technika fogyatékosságait is, különös tekintettel a hitvány kikészítésre. Nagyon érdekes az a megállapítása is, miszerint a keleti országokban sem készpénzben fizetni nem tudnak, sem kompenzálásra alkalmas világpiaci cikket felajánlani. Ez az észrevétel egybevág a legújabb gazdaságtörténeti kutatások eredményeivel, amelyek a XVII. század elején kialakult középeurópai agrárdepresszió körülményeit tárták fel. Mint láttuk, Magyarország élőmarha exportjának ellentételét képezte a posztó és karasiaimport; a XVI. sz. második felében évi 100—200 000 állatot hajtottak ki Bécsbe, Nürnbergbe, Velencébe.119 A 15 éves háború (1591 —1606) nyomán — ha nem is annak hatására — megkezdődik a marha árának és a vállalkozók hasznának csökkenése,12 0 amiből következik a marhakereskedelem fokozatos sorvadása is.12 1 Ilyenformán erősen csökken a textiliák importjára leköthető vásárlóerő a magyar piacon. E konjunkturális ok mellett azonban egy igen kézzel fogható, mondhatni műszaki szempont is van, amely a karasia bukásában közrejátszott: az angol 114 Heaton által idézett forrás szerint: „ . . . not only in Holland, but also in Germany . . . Brandenburg and Silesia and divers places in Poland and Prussia . . . cloth can be afforded cheaper than any such like that can be carried out of England". 191 —193. 115 Heaton, uo. hosszú listát ad a tilalmakról. 116 British Museum Lansdowne Ms 152 fol. 224. ,, . . . in some places beyond the Seas English Clothes . . . have bine burned in open markett". 117 J. May: The True Estate of Clothing in the Realm (1613) idézi Heaton: „When a Turk . . . findeth here and there holes and faults, then our Christian Profession is called into question by these prophane people . . . [that they] rather desiring our wool where with to make true commodities". 118 „The making of cloth ... in fforeigne parts in more abundance than in former times . . . the chiefest cause . . ." Heaton: i. m. 190. 119 L. Makkai : Der ungarische Viehhandel 1550—1650. 482. 120 Uo. 502. 121 Uo. 497.
