Századok – 1974

Tanulmányok - Kerekes Lajos: Ausztria gazdasági és társadalmi helyzete a kettős Monarchia felbomlása után 67/I

AUSZTRIA A MONARCHIA FELBOMLÁSA UTÁN 81 nagyjából fedezni tudják, aminek folytán azután minden egyes ország különkülön megközelítően autarchikus gazdasági alakulattá válhatott."3

8 A békeszerződések más vonatkozásban is figyelembe vették Ausztria súlyos helyzetét. Kötelezték Lengyelországot és Csehszlovákiát, hogy a bécsi jóvátételi bizottság által megállapított mennyiségben három éven keresztül szenet szállítsanak Ausztriának, majd a következő 12 évben a szénszállításokban ugyanolyan feltételeket biztosítsanak Ausztriának, mint bármilyen más országnak. A békeszerződésnek ezt a pontját azonban soha sem sikerült teljesíteni. A szállítmányok általában nem tettek ki többet, mint a tényleges szükséglet 35%-át. Ebben nem Bécs vagy Ausztria gyűlölete, hanem az az objektív körülmény is nagy szerepet játszott, hogy a termelékenység csökkenése miatt Csehszlovákia és Lengyelország néha még saját iparának szükségleteit sem tudta kielégíteni.3

9 Ausztria tehát alig remélhetett valakitől segítséget. Az ország kétségbeejtő gazdasági helyzete 1919 decemberében arra kényszerítette Renner kancellárt, hogy a nagyhatalmakat szólítsa fel sürgős segítségre. A szövetséges Jóvátételi Bizottság szervezőbizottsága és az antant-hatalmak legfelsőbb párizsi tanácsa előtt drámai szavakkal kérte a nagyhatalmak közbelépését Ausztria érdekében: „Három héten belül Bécs kenyér és liszt nélkül marad. Devalvált fizetőeszközünkért már semmit sem tudunk vásárolni. A helyzet olyan súlyos, hogy kenyér és kölcsön nélkül egyszerűen nem utazhatunk vissza Bécsbe." A népélelmezés államtitkára elmondta, hogy Bécsben már majdnem éhinség uralkodik, mert a szükséges napi 2300 kalória helyett élelmiszerjegyekre csak 1271 kalóriát kitevő élelmiszert tudnak kiosztani. A pénzügyi államtitkár 100 millió dollár azonnali kölcsönt kért a nélkülözhetetlen nyersanyagok, takarmány és műtrágya beszerzésére.40

Renner kijelentette, hogy Ausztria bizalomteljesen beilleszkedett a saintgermaini békeszerződés által teremtett politikai rendszerbe, de az áthidalhatatlannak tűnő gazdasági krízis arra kényszerítheti a jelenlegi osztrák kormányt, hogy átadja a hatalmat az antant kezébe. Ausztria összeomlása azonban az új államokat, sőt egész Középeurópát is válságba sodorná.41 Franciaország segítségére aligha lehetett számítani, mert a francia pénzügyek szintén reménytelen képet mutattak. A Francia Nemzeti Bank számításai szerint Franciaország háborús adósságai — főleg Amerikával szemben 238.5 milliárd frankot tettek ki. Ha ehhez hozzászámítjuk a háborús pusztítások gazdasági következményeit, úgy jogosan állapíthatjuk meg, hogy a győztes Franciaország helyzete alig volt jobb, mint a legyőzött Németországé.4

2

Anglia a német hadiflotta szétverése után visszavonult az európai kontinensről és kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a francia hegemónia alá került Közép-és Délkeleteurópának gazdasági vagy pénzügyi segítséget nyújtson. Maradtak Amerika és a semleges országok. 1920 márciusában az Egyesült Államok 48 millió dollár kölcsönt adott Ausztriának a legégetőbb élelmiszerproblémák áthidalása érdekében, majd Hoover, az „International Commitee for Relief 38 Gratz Gusztáv: Magyarország a két világháború között. 31. — Richard Schüller: Wirtschaftliche Bestimmungen des Friedensvertrages von St. Germain. Zeitschrift für Volkswirtschaft und Sozialpolitik, Wien 1921. I. Bd. 37. 39 Gerhard Slavik: Der Aussenhandel und die Handelspolitik Österreichs 1918 bis 1926. 47. 40 HHStA. NPA. K. 615/18. 41 Victor Kienböck: Das österreichische Sanierungswerk. Stuttgart. 1925. 13—14. 42 Der österreichische Volkswirt, 1920. 12. évf. 48. sz. 884. 6 Századok 1974/1.