Századok – 1974

Tanulmányok - Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon 785/IV

788 ENDREI WALTEE portőrök 69%-a (283 határátlépésből 191 eset) magyar volt. A 109 magyar kereskedő mellett 14 osztrák kereskedő 41 ízben, 10 német pedig 32 ízben fizetett posztó után behozatali vámot; ezek mellett elhanyagolható a 10 morva, olasz, cseh és lengyel kalmár. Érdekes továbbá, hogy a kereskedők mintegy fele hódoltsági (pl. 40 székesfehérvári, 11 pesti, 2 pécsi).1

1 A teljes posztóimportnak (55 955,20 Ft) csak 3,9%-át (2176,— Ft) tette ki ekkor a karasia. Ez 272 véget jelentett 16 tételben, a legnagyobb, 140-véges tételt a pesti Nagy András hozta be.1

2 Ha ismét a Nádasdi-számadások tanúságából indulunk ki, meg kell állapítani, hogy karasia-szükségletüket sokszor közvetlenül Bécsben elégítették ki, csakúgy mint más posztófajtákét,1

3

de még a nyírást is ott végeztette az anyagbeszerző.1

4

Sok bécsi kereskedő ekkor magyar kontoristát tarthatott, mert 1554 évből származó magyar nyelvű bécsi posztószámlát ismerünk.1

5 Olykor bálában érkezik az áru, de összetétele elárulja, hogy egy kereskedelmi gócban — alighanem ismét Bécsben — készítették össze. A Nádasdiszámadásokban „az Pozto zama ky az balban wagion" cím alatt 41 különböző eredetű posztóvéget (jihlavai, nürnbergi, karasia stb.)1

6

80 rőf purpiánt, subát és róka prémet felsoroló listát találunk. Egy másik esetben bécsi eredetűnek jelzett 40 vég karasia, 5 vég purpián és néhány sing stamet érkezik együtt. Azonban hazai kereskedőktől is vásárolnak a Nádasdiak. Ilyen — talán pozsonyi vagy soproni — detaillista lehetett ama Postomethew Sebestien, aki azt kéri, hogy „az kewes adossagot az kywel tartozol, küld megh, mert Byzonyaval züksegem wagyon most az penzhez. . ." A 12 Forintot meghaladó számlajegyzék fele fűszer, de gyolcsot, morva posztót és 2 rőf karasiát is tartalmaz. Posztómetőn ekkor még kiskereskedőt kell érteni, aki a vég posztót felvágja és rőfönként árulja, csak később veszi fel a szó a posztóműves jelentést.17 Ilyen kiskereskedő volt a hódoltsági Gyöngyösön tevékenykedő Balázs deák is, aki javarészt Nagyszombatban szerzi be posztóit, de lehetséges, hogy éppen a karasiát Pesten Olaz István (dalmát?) kereskedőnél vásárolja 1588 — 92 között.1

8

Balázs deák Gyöngyösön kívül Kecskeméten, Cegléden, Döbrén árusítja a karasiát, nem szólva a török közegeknek kenésképpen leadott áruról. Az 1541 — 42. évi pozsonyi harmincadon 8 kiskereskedő hozott be karasiát (köztük egyetlen bécsi, a többi magyar), Jarndoron át 5, Oroszváron át 1. 11

Ember Oy.: Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. MTA Társadalmi-történeti Oszt. Közi., S, 309 — 348 (1958). 12

Ezúton köszönöm meg Ember Győzőnek, hogy rendelkezésemre bocsátotta publikáció előtt álló kéziratának vonatkozó fejezeteit. 13

Pl. 1544. aug. 3-án ,, . . . hog beczbe mentem az iffiaknak poszto wenny . . . vöttem eg weg weres londist ... eg veg karasiat ... 16 ref lörömbergerts . . ." stb. 14

Uo. „ittem attam az niroknek az poztoktol . . .", később (dec. 12.) „ . . . beczbe az nirönek 7 weg posztotol ... az nirö legeneknek innok walo pénzt". 15

OL Kamarai Lymbus Series I. 1. csomó 157. 16

Nagyságrendileg egyezik Ember Gy. tájékoztatásával, mely szerint Nagy András a 140 vég karasiát 4 bálában szállította, vagyis egyben átlagosan 35 vég volt. Ez 300 kg-os bálákat sejtet ! 17

Poztho mettöknek Reffek, Singek igaz es pechetes legyen (1558) Kalmar es poztho methew eg zeker terhetiil fyzeth chak keth penzth (1584) Oki. Szótár. 18

Szakály F. : Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyvei. (Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén.) Agrártörténeti Szemle, 1972 (XIV) 3,—4.