Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Narocsnyickij A. L.: A főiskolai historiográfia-oktatásról 699/III
706 A. L. XAROCSNYICKIJ hirdető koncepció bírálata." A burzsoá szovjetológia tarthatatlanságát leleplező tanulmányok íródtak. Ilyenek például В. I. Maruskin „Történelem és politika"c. könyve (Moszkva, 1969), szovjet tudósok tanulmánygyűjteményei, cikkei és dolgozatai, amelyek mind leleplezik a jelenkori antikommunizmus, revizionizmus22 és maoizmus2 3 tarthatatlanságát. Tudósaink annak az áramlatnak a bírálatát tartalmazó munkákat kezdenek publikálni, amelyre korábban nem fordítottunk elegendő figyelmet: ez a történelem neofreudista pszichofiziológiai interpretálása. A jelenlegi viszonyok között az egyre jelentősebb hatást gyakorol a tőkés országokban. Cikkek jelentek meg folyóiratainkban a pszichoanalízisnek a burzsoá historiográfiába való behatolásáról." Ugyanakkor folyamatban vannak az első kísérletek a szociálpszichológia problémáinak marxista—leninista feldolgozására. Mindez szélesebb alapot biztosít a mai történetírás problémáinak komoly megvilágításához. A részkutatások felhalmozódása, az általános jellegű művek és tanulmányi segédanyagok készítése lehetővé teszi, hogy feltegyük a kérdést: hogyan növeljük tovább a historiográfia oktatásának színvonalát ós jelentőségét a felsőoktatási intézményekben ? Mi a helyzet jelenleg ezekkel az előadásokkal ? A Szovjetunió historiográfiájával foglalkozó általánosan kötelező kurzust már bevezették az egyetemek és a pedagógiai főiskolák történelmi karain. Ezek közül a felsőoktatási intézmények közül számos helyen tartanak az ókori, a középkori, az újkori és a legújabbkori történelem historiográfiájával foglalkozó speciális tanfolyamokat. Az egyetemeken jónéhány, a hazai és a külföldi historigráfiával foglalkozó speciális tanfolyamot tartanak. Egyéni tanulmányi terv szerint többéves kötelező kurzust tartanak az újkori és legújabbkori történelem historiográfiájáról a Moszkvai Lenin Állami Pedagógiai Főiskolán. Az 1973/74-es tanévtől kezdve a pedagógiai főiskolák történelmi karain egységes tanterv alapján 60 tanítási órából álló, az újkori és legújabbkori történelem historiográfiájával foglalkozó általánosan kötelező tanfolyamot indítanak. Egyre nagyobb fejlődésnek indul az a módszer, hogy a diákok speciális szemináriumokon tanulmányozzák a historiográfia kérdéseit. A Tomszki Egyetemen ezt a munkát magas színvonalon végzik és gazdag tapasztalatot halmoztak fel. A. I. Danyilovnak, a Szovjetunió Neveléstudományi Akadémiája rendes tagjának irányításával számos, a történettudomány elméletének ós történetének kérdéseivel foglalkozó cikkgyűjtemény készült itt.25 A historiográfia oktatásában szintén tetemes tapasztalatot halmoztak fel. Néhány történész erre a területre specializálódott. 21 V. Sz. Kapirin: Processz obscsesztvennovo razvityija i „tyeorija aztagyij" Uolta Kosztou (A társadalmi fejlődés menete ós Walt Bostow „stádium elmélete"). Moszkva 1967; G. D. Gsesznokov: Szovremennaja burzsuaznaja filoszofija isztorii. Krityicseszkij ocserk (A mai polgári történetfilozófia. Kritikai áttekintés). Gorkij, 1972; G. B. Hromusin: Razvejannije mifi. Krityika doktrini „amerikanszkoj iszkljucsityelnosztyi" (A mítosz szétfoszlása. Az „amerikai kivételesség" doktrínájának kritikája). Moszkva 1969 stb. 22 Sz. P. Trapeznyikov: Na krutih povorotah isztorii (A történelem sorsfordulói). Moszkva 1971; 2. kiadás, Moszkva 1972. 13 A. L. Narocmickij, G. V. Asztafjev: Ezseisztoriki na szluzsbe velikogyerzsavnih zamiszlov Pekina (Áltörténészek Peking nagyhatalmi terveinek szolgálatában). In: Novaja i Novejsaja Isztorija, 1973. 1. szám. Stb. 24 V. I. Szalov : Vtorzsenyije pszihoanaliza v burzsuaznuju insztorigrafiju (A pszihoanalizis behatolása a polgári történettudományba). In: Novaja i Novejsaja Isztorija, 1972. 4. sz. Stb. 25 Erről a kiadványról lásd: A.D. Epstejn: Metodologicseszkije i isztoriograficseszkije voproszi isztoricseszkoj nauki v Trudah Tomszkovo unyiversziteta (1963—1969 gg.). (Á történettudomány módszertani és historiográfiai kérdései a Tomszki egyetem munkáiban (1.963—1969) In: Novaja i Novejsaja Isztorija, 1971. 5. sz.
