Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Narocsnyickij A. L.: A főiskolai historiográfia-oktatásról 699/III
ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A. L. Narocsnyickij: A főiskolai historiográfia-oktatásról1 Már régen megérett annak a szükségessége, hogy összegezzük a historiográfia oktatásának felhalmozott tapasztalatait a felsőoktatási intézményekben, meghatározzuk e munka javításának további útjait, feltárjuk a meglevő hiányosságokat, kijelöljük az új feladatokat. A historiográfia oktatása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a történettudomány történetének tudományos feldolgozásával és tükrözi annak fejlettségi szintjét. Ennélfogva az oktatás kérdéseit az ezen a területen, sőt, a társadalomtudományok egész területén végzett kutatások eredményeivel és problémáival elválaszthatatlanul összekapcsolva kell vizsgálni és megoldani. Hazánkban a történelmi kutatások már több mint öt év óta azokból az eszmeielméleti feladatokból kiindulva folynak, amelyeket az SzKP Központi Bizottságának „A társadalomtudományok további fejlesztésével és a kommunista építésben betöltött szerepük növelésével kapcsolatos intézkedésekről"2 szóló határozata jelölt meg. Ez az 1967-ben elfogadott határozat a társadalomtudományok új sikereinek hatékony ösztönzője lett. Fejlesztésükhöz fontos hozzájárulást jelentett hazánk és a nemzetközi forradalmi folyamat tapasztalatainak általánosítása az SzKP XXIII. és XXIV. kongresszusán. A szovjet történettudomány fejlődése az utóbbi években olyan eredmények jegyében zajlott, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója, Marx és Engels születésének 150. évfordulója, Lenin születésének 100. évfordulója és a Szovjetunió megalakításának 50. évfordulója. Ezekkel a jubileumi dátumokkal kapcsolatban összegeztük a szovjet nép és a nemzetközi forradalmi mozgalom által megtett utat, a munkásosztály világtörténelmi felszabadító küldetésének megvalósulását. Elemeztük a szovjet tudomány valamennyi ágazatának, többek között a történettudománynak a fejlődését is-Ez lehetővé tette a historiográfiai kutatások elmélyítését és a főiskolai historiográfiaoktatás javítását. Ezért fontos most az, hogy az elért eredmények alapján feltárjuk a még meglevő hézagokat, az új problémákra fordítsuk figyelmünket és folytassuk azt a munkát, amelyet már megkezdtünk a historiográfiával kapcsolatos korábbi tanácskozásokon, többek között a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetemen 1969-ben tartott tanácskozáson. Mindenekelőtt emlékeztetnünk kell arra, hogy a pártkongresszosoknak és az SzKP KB plénumainak a határozatai felhívnak a társadalomtudományok területén meglevő szubjektivizmus állhatatos leküzdésére. Amint a párt XXIII. kongresszusa hangsúlyozta, a társadalomtudományok nem csupán a marxista—leninista világnézeti nevelé-1 A cikk alapjául az egyetemek és pedagógiai fősikolák historiográfia-oktatóinak első össz-szövetségi konferenciáján (Szmolenszk, 1973. I. 31. II. 3.) tartott beszámoló szolgál. 2 „KPSzSz V rezoljucijah i resenyijah szjezdov, konferencij i plenumov CK." (Az SzKP a kongresszusok, valamint a KB konferenciái és plénumai határozatai és döntései tükrében). 9. köt. 8. kiadás, 352 — 357.
