Századok – 1974
Közlemények - Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–1865 között 680/III
AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ A MAGYAR SAJTÓBAN 683 Rajongása azonban nem elvakult. Jól látja, hogy az indián kérdésben a fehérek a hibásak és hitszegők. De a valódi megdöbbenés akkor tör rá, amikor először lát hirdetményt rabszolgaeladásról. „Mintha jég kéz vonult volna el szívemen ennek olvasására; 's tehát rabszolgák országába érkeztünk ! sóhajtottam bánatomban."9 Igyekszik mentegetni az Egyesült Államokat és reménykedik, hogy rövidesen minden államban eltörlik a rabszolgaságot. Bölöni Farkas S. könyve sokoldalú, tényekkel és statisztikákkal alátámasztott analízist ad az amerikai viszonyokról 1831 — 32-ben, utazása idején. Egy évvel korábban jelent meg, mint A. de Toequeville az amerikai demokráciáról szóló nagy művének eredeti, francia kiadása.1 0 Ha nem is ilyen terjedelmes Bölöni Farkas S. könyve és nem is időz el az amerikai irodalom kérdéseinél, mégis meglátja mindazt a politikai, kulturális és társadalmi lehetőséget, amelyet Magyarország nélkülözött. Ez az első önálló magyar munka az Egyesült Államokról, mert korábban csak idegen források alapján készült könyvek vagy fordítások jelentek meg hazánkban. A szabadságharc elvesztése után szétszóródott magyarok útleírásai újabb színekkel járultak hozzá az Amerika-kép kialakításához.1 1 Egyéni szint jelent és változtat a korábban kialakult képen Xántus János természettudós két könyve Amerikáról. Az 1868-ban, hozzájárulása nélkül kiadott családi levelezésében ós az 1860-ban megjelent „Utazás Kalifornia déli részében"1 2 című művében is az addigiaknál sokkal nagyobb hangsúly esik az amerikaiak mohó, anyagias, tőkét halmozó megnyilvánulásaira. Xántus nemcsak utazó, hanem „munkavállaló" is volt Amerikában: sokoldalú tapasztalatra tehetett szert a kapitalizálódó északi és keleti iparról. 1853-ban, első útja alkalmával, a meggazdagodás vágyával a távol Nyugatra rohanó tömegekkel is találkozhatott. Bár érdekli Amerika ós csodálja is, nem tekint rá elámult rajongással: idegennek érzi. „Hidjótek el barátim, a magyar sohasem leend amerikaivá, hogy szívét, keblét, érzelmeit s lelkét is oly hideggé fagyassza, mint az érez, melyből a dollár veretik."13 Az amerikai irodalomból friss élmény az ötvenes évek elején Harriet Beecher Stowe regénye, a „Tamás bátya kunyhója".14 1853-ban jelent meg, egy évvel az amerikai első kiadás után és nálunk is hatalmas érdeklődést ébresztett. Kritikusok üdvözölték megjelenését ós filológus-vitát folytattak egyes fordítási hibáiról. „Tavasy" ismertetése Irinyi József fordításáról a Divatcsarnokban („Tamás bátya magyar kunyhója ügyében", 156. és 173—174) már a regény második kiadását említi. Ugyanebben az évben dramatizált változatát is előadták a Nemzeti Színházban. A néger-kérdés az érdeklődés előterébe került ebben az évben Magyarországon. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1853 nyarán vendégszerepelt Pesten Ira Aldridge, a kiváló néger színész, Shakespeare-drámákban, hatalmas sikerrel. Székely József15 verset is írt hozzá, amelyet az Európa szálló termében adtak elő, írók és művészetbarátok előtt (Divatcsarnok, 1863. 39). A korábbi távoli rokonszenvnél azonban sokkal frissebb és erősebb köteléknek bizonyult, hogy 1849-ben a fegyverletétel után az Egyesült Államok segítette a magyar emigránsokat. A menekültek ezreinek családjukhoz, barátaikhoz írott leveleiből a magyar közvélemény hiteles képet alkothatott Amerikáról: a távolság csökkenőben volt. Amikor Kossuth 1851 -52-ben, 221 napos amerikai körútja során 600, két-három órás beszédben folytatott szinte emberfeletti csatát azért, hogy Magyarország helyzetét ismertesse Amerikával, ez az érdeklődés kölcsönössé vált. „1852 jan. 9-én, Kossuth Lajos amerikai diadalútja után az illinoisi Springfieldben maga Abraham Lincoln szövegezte meg azt a határozati javaslatot, amely egyértelműen állást foglal a magyar szabadságharc mellett és elítéli Ausztriát, valamint a cári Oroszországot."16 Bár Magyarország közvetlen » I. m. 122. " Alexis de Toequeville: De la Démocratie en Amérique. 2. köt. Paris, 1835. (Első amerikai kiadása: 1838). Magyarul: A demokrácia Amerikában. Ford. Fábián Gábor. Pest, 1841 -42. A Toequeville müve iránti rendkívüli érdeklődésre utal Fábián Gábor levele Tocqueville-hez az Életképekben, amelyben közli, hogy művét Magyarországon általánosan ismerik, társaságban, megyegyűléseken idézik; valamint Trefort Ágoston nagy tanulmánya: Toequeville emlékezete. Budapesti Szemle, 1862. 108-142. 11 Pulszky Ferenc — Pulszkyné Wagner Therese: White, Red, Black. Sketches of Society in the United Statee. 2 köt. London, 1853. — Nendtvich Károly: Amerikai utazásom. Pest, 1858. — Széchenyi Béla: Amerikai utam. Pest, 1863. 11 Amerikai levelek. Pest. 1858. - Utazás Kalifornia déli részében. Pest. 1860. "I. m. 68. " Harriet Beecher Stowe: Uncle Tom's Cabin. Magyarul: Tamás bátya kunyhója. 4 kötet. Ford. Irinyi József. Pest. 1853. "Székely József (1825 — 1895), ügyvéd és újságíró. Egy regénye és egy verseskötete jelent meg. A passzív ellenállás korszakának jelentős alakja. " Ács Tivadar: Magyarok az északamerikai polgárháborúban 1861-1865. Bp., 1964. 8.
