Századok – 1974

Közlemények - Pritz Pál: A kieli találkozó 646/III

676 PRITZ PÁL látogatása alkalmával tett, hogy ti. nem fogja megengedni Jugoszlávia beavatkozását Magyarország ellen, itt nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, mivel akkor az olaszok főerőikkel előreláthatólag a francia határon lesznek lekötve, és egy Jugoszlávia elleni olasz offenzíva feltehetően hamarosan elakadna a karsztvidék járhatatlan terepén."16

7 Ismeretesen hangzó gondolatok sorakoznak itt. Az olasz támogatás realitásának effajta felmérése mégis újszerűen hat. Hiszen alig egy hónappal korábban Imrédy és Kánya éppen azért mentek Rómába, hogy egy jugoszláv megmozdulás esetére szóló garanciát kapjanak. Mint tudjuk, Mussoliniék ez elől — jugoszláv kapcsolataikra tekintettel — elzárkóztak. Nem valószínű, hogy Imrédyék az olasz katonai támogatás hatékonyságáról egy hónappal korábban másképp vélekedtek volna. Számukra a garancia politikai jelentősége lett volna fontos. Mivel ettől elestek, még inkább eléjük mered most az olasz katonai erő elégtelen hatékonysága. Ráadásul ezzel összefüggésben ismét felbukkan a világháború víziója (,,az olaszok főerőikkel előreláthatólag a francia határon lesznek lekötve"). „A miniszterelnök megígérte, hogy eleget tesz a vezértábornagy óhajának, hogy Magyarországon német irányító állomást állítsanak fel az esetleg cseh terület fölött működő német repülőgépek jobb tájékozódására. Éppígy eleget tesz annak a kérésnek is, hogy a cseh területről esetleg kiszorított német repülőgépeknek Magyarországon leszállási lehetőséget és segítséget biztosítsanak."16

8 Rátz Göringgel folytatott megbeszéléséről készített feljegyzéséből úgy tudjuk, hogy a marsall nem kérte teljes határozottsággal ezeket a dolgokat. Feltehető, hogy Imrédyvel szemben sem viselkedett másképp. Imrédy mégis — még a konkrét hivatalos kérés elhangzása előtt — ígéretet tesz az igazából még nem is kért ügy teljesítésére. Csírájában is hasonlatos ez a miniszterelnöknek néhány nappal később az Est-incidens alkalmával tanúsított magatartásához.16

9 ,, A vezértábornagynak arra a kérdésére — folytatja Erdmannsdorf —, miért rendeltek a magyarok az utóbbi időben olasz, nem pedig német repülőgépeket, Imrédy úr azt felelte, hogy a túl magasra duzzadt magyar exportcsúcs enyhítése céljából már kereskedelmi miniszter minőségében szívesen vette volna, hogy több hadianyagot rendeljenek Németországból. Mi azonban, ellentétben az olaszokkal, nem akarunk gyártási szabadalmakat eladni, és egyébként is sokkal kevesebb előzékenységet tanúsítottunk. Göring vezértábornagy még aziránt is érdeklődött a miniszterelnöknél, vajon Magyarországnak módjában állna-e kisegíteni bennünket benzinnel, ha egy esetleges konfliktus hosszabb ideig eltartana. Magyarország azt reméli, hogy az utóbbi hónapokban feltárt új ásványolaj-előfordulások a következő évtől kezdve fedezik saját szükségletét."170 Nemcsak konkrét témájuknál fogva fontosak ezek a sorok. Arra is rávilágítanak, hogy a magyaroknak éppen elég tapasztalatuk volt a „német fegyverbarátság" őszinteségéről ahhoz, hogy a németek ajánlatát e szempontból is bizalmatlansággal fogadják. Ha ellentmondást vélünk felfedezni a légügyi-kérés terén mutatkozó szolgálatkész engedékenység és a benzin-kérés felettébb diplomatikus, de mégis világos elutasítása között, akkor azt talán megnyugatatóan oldja fel annak a feltételnek a felemlítése („ha esetleges konfliktus hosszabb ideig eltartana"), amely a magyar államférfiak előtt nemcsak a világháború rettenetét idézte fel, de azon feltevósüket-inforrnációjukat is megerősítette, hogy a legfelsőbb német vezetésben igen sokan — és ezek szerint maga Göring is - számolnak egy világégés veszedelmével. Erdmannsdorf ezután megemlíti, hogy Rátz neki is előadta a német hadianyagszállítások miatti panaszaikat. A levél következő részeit (mint ahogy az elején is néhány bekezdést) nem ismertetjük-elemezzük, mert azokat korábban már lábjegyzetekben hasznosítottuk.17

1 Kitekintés Az 1938 szeptemberi vészterhes napoknak, a müncheni egyezmény létrejöttének történetét az eddigi szakirodalom fontosságának megfelelő részletességgel feldolgozta. Ebből a bonyolult kavargásból csupán egyetlen kérdés — a Csehszlovákia elleni német magyar együttműködés — lényegét szertnénk felvillantani. A magyar kormány magatartását úgy lehet jellemezni, hogy az az augusztusi vizit után fokozza ugyan a Csehszlovákia ellenes diplomácia és propaganda akcióit, azonban a 1,7 WILHELMSTR ASSE 139. ez. •«• Uo. Sipos 57. 1. WILHKLMSTRASSE 139. sz. 1,1

Az utolsó előtti bekezdés protokolláris kérdésekkel, meghívásokkal foglalkozik.