Századok – 1974

Krónika - Tudományos minősítések - 576/II

KRÓNIKA 593 a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Nagy László, a történelemtudományok kandidátusa és Szűcs Jenó, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bírálóbizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Borosy András értekezése a négy évszázadot átfogó témát társadalomtörténeti és hadszervezeti szempontok szerint elemezve, történetírásunkban először tette monografikus kutatás tárgyává. A telekkatonaság témakörébe — a Mohács előtti részben — igen alapos és körültekintő kutatással alapvetően új ismeretanyagot hozott; ezzel további kutatásra ösztönzött másokat, ós megbízható alapot nyújtott eredményeinek továbbfejlesztéséhez. Azok a jelentős új megállapítások és megalapozott feltevések, amelyek az opponensi véleményekben hangot kaptak, nem jöhettek volna létre az értekezésben foglalt anyag és következtetések nélkül. A parasztság szerepét a feudális magyar hadszervezetben és a parasztság katonáskodásának különböző formáit egyetemes történeti összehasonlító anyag bevonásával vizsgálta. A bizottság megállapítja, hogy a disszertációban a társadalomtörténeti és hadszervezeti összefüggések kidolgozása mellett a politikai történeti összefüggések háttérbe szorultak. A jelölt figyelmét elsősorban a Mohács előtti másfél századra koncentrálta, a XVI—XVIII. századot tekintve anyaggyűjtése a kiadatlan forrásokra már nem terjedt ki — bár ez kívánatos lett volna — és nem mindig vette kellő mértékben figyelembe a hadművészet kora-újkori átalakulásának következményeit és elméleti irodalmát. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait és a disszertációval kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: A jelölt alapvetően elfogadta az opponensek megjegyzéseit ós kiegészítéseit. A telekkatonaság kialakulásának, illetve a Zsigmond-féle 1432. évi propozíció realitásának kérdésében élénk vita bontakozott ki, amelyben a jelölt válaszát a bírálóbizottság kielégítőnek tartotta. Kritikai szempontként merült fel a jelölttel kapcsolatban, hogy tanulmányában nem minden esetben reflektált az álláspontjával ellentétes véleményekre. A jelölt válaszában ezt a bírálatot elfogadta, hangsúlyozva, hogy az elvi vita elől — ahogy eddig — úgy ezután sem kíván kitérni. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Borosy András részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. május 27-i ülésén Borosy András részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Botár József, a Nyíregyházai Tanárképző Főiskola docense 1974. ápr. 25-én védte meg „A Szabolcs-Szatmár megyei parasztság útja a felszabadulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig (1945 —1961)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Zsilák András, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei Orbán Sándor, a történelemtudományok kandidátusa és Szakács Sándor, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: A disszertáció a megyei parasztság fejlődésének útját vizsgálja a felszabadulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig. Sikerrel használja ki a regionális és országos összehasonlítás lehetőségeit. Széleskörű forrásanyag alapján mutatja ki a megye sajátosságait, gazdag anyagot szolgáltat az országos igényű szintetizáló munkálatakhoz is. Különösen kiemelkedik az 1945 — 47 közötti megyei agrárátalakulás tárgyalása. Ez jelenleg a legteljesebb, legátfogóbb áttekintése a megyei földreformnak és a fordulat éve előtti agrárfejlődésnek. Az 1948 —1955 közötti periódus agrárpolitikájának tárgyalásával érdemes, új vonásokkal gazdagítja a szakirodalmat. A továbbiakban elemzi és összegezi a mezőgazdaság szocialista átszervezésének végrehajtását és megyei sajátosságait. Helyesen emeli ki az alacsonyabb fokú társulási formát, valamint az iparba és más népgazdasági ágakba való elvándorlás országosnál nagyobb mértékét és jelentőségét, az ingázás és kétlakiság kialakulását és fokozott súlyát. Konkrétan mutatja be a megyei vezetés tevékenységét, a kollektivizálás legcélszerűbb eszközeinek a kidolgozásában és alkalmazásában. A szerző színvonalasan, a marxista történeti szemlélet és módszer alapján sikeresen oldotta meg a vállalt feladatát. Kívánatos lett volna, hogy a jelölt határozottabban mutassa be azokat a változásokat, amelyek az agrárfejlődés hatására a társadalom szerkezetében és szemléletében