Századok – 1974

Krónika - Tudományos minősítések - 576/II

578 KRÓNIKA Mindennek következtében az értekezésben a vállalat mint komplex gazdasági, termelési, technikai és társadalmi szervezet jelenik meg előttünk: az értekezés végül is magas színvonalon képes elénk állítani a vállalat történetét, ezáltal jelentős mértékben járulva hozzá az országos vasipari fejlődés, a munkásságtörténet és a munkásmozgalom történetének feltárásához is. E jelentős eredményeinek kibontása során a jelölt a marxizmus -- leninizmus elméletének alapos ismeretéről, a rendelkezésre álló források körének alapos és megfelelő forráskritikával végzett kiaknázásáról és higgadt, történeti elemző képességről tett tanúbizonyságot. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait és a disszertációval kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: A vita során az opponensek hiányként vetették fel azt, hogy a jelölt elsősorban a technikatörténet vonatkozásában nem mindig kielégítően építi be a vállalat történetét az ipari forradalom történetébe — valamint azt, hogy elsősorban a vaskartell működése során nem élt elégégé a komparatív módszer alkalmazásának lehetőségével. Az értekezés kiadása esetén a bizottság javasolja a jelöltnek, részint egyes pontokon, modern gazdaságossági számítások alkalmazását; részint a munkásság rétegződésének a sajátlagosan munkáspolitikai szempontok által meghatározott kereteken túlmenő mélyebb részletezését és a legfontosabb tőkés vezetők portréjának ós családi összeköttetéseinek megrajzolását. A jelölt e megjegyzésekre adott válaszát a bizottság elfogadja, részint abban a vonatkozásban, amelyben a válasz ismerteti a vállalat bankkapcsolatainak és a szindikalizálási törekvéseknek menetét — részint azoknak a nehézségeknek a vonatkozásában, amelyek a vállalat technikai infrastruktúrájának teljes ábrázolását gátló forrásnehézségekből származnak. Elfogadja a Bizottság a jelöltnek a kartell tevékenységével kapcsolatos mondanivalóját, világosabban kifejtő fejtegetéseit ós a jelöltnek a vállalat vezetőségének rajzánál alkalmazott szempontjairól adott magyarázatot; utóbbi vonatkozásában azonban javaslatait fenntartja. A bírálóbizottság egyhangúlag javasolja Réti László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. febr. 4-i ülésén Réti László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Soós Katalin, a József Attila Tudományegyetem tudományos munkatársa 1973. november 12-én védte meg „Burgenland az európai politikában (1918—1921)" c. kandidátusi disszertációját. A kiküldött bírálóbizottság elnöke Tokody Gyula, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei: Gábor Sándorné, a történelemtudományok kandidátusa és Diószegi István, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Soós Katalin könyve a magyar történetírás értékes hozzájárulása az első világháború utáni osztrák—magyar történeti kapcsolatok tárgyilagos, és tudományosan megalapozott megítéléséhez. Gazdag hazai és nemzetközi levéltári források, visszaemlékezések, minisztertanácsi jegyzőkönyvek felhasználásával jelentősen gazdagítja a kérdés nemzetközi irodalmát. A burgenlandi probléma nemzetközi összefüggéseinek, szociális társadalmi hátterének objektív rajzával előítéleteket és történeti legendákat is lerombol. Soós Katalin művéből világosan kiderül, hogy a Burgenland-probléma a párizsi béketárgyalásoktól az olasz közvetítéssel létrejött velencei megállapodásokig a győztes nagyhatalmak középeurópai érdékeinek alárendelt és annak változásait híven tükröző kérdése volt. De több is ennél. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követő Duna-völgyi rendezési tervek egyik fontos kérdése. A szerző a burgenlandi kérdést nem tisztán etnikai és határkérdésnek tekinti, hanem meggyőzően elemzi annak szociális és politikai tartalomváltozásait. A szerző számára munkája elkészítése idején még hozzáférhetetlenek voltak a bécsi levéltár anyagai, másrészt viszont korábban jelent meg, mint az osztrák történészeknek az ötvenedik évforduló alkalmával megjelent művei, így azok új eredményeire nem támaszkodhatott és azokra nem is reflektálhatott. A bizottság és a vita néhány helyen hiányolta az osztrák politikai irányzatok és a nemzetközi erőviszonyok mélyebb elemzését, de ettől függetlenül a munkát úgy ítélte meg, hogy rendkívül figyelemreméltó új eredményeivel és a kérdés első maexista összefoglalásával méltó arra, hogy szerzője megkapja a kandidátusi fokozatot.