Századok – 1974

Krónika - Moravcsik Gyula (1892–1972) (Székely György) 547/II

660 KRÓNIKA és Method rendnek, a görög Megváltó rendnek, a német (NSzK) Pour le Mérite für Wissenschaften und Künste rendnek. A bizantinológia természetesen adódó területi kapcsolódásának felel meg, hogy az idős tudós az 1960-as évek első felében is több tanulmányt írt és tett közzé görög nyelven, publikált Belgrád­ban, de másutt is. Még ekkor is nagy erőfeszítéssel végezte oktatómunkáját. Előadásai igényesek, igen tartalmasak voltak. Beosztott munkatársait és hallgatóit a haladás és emberiség aktív szeretetére nevelte. A még későbbiekre is gondolva írta 1964-ben Bevezetés a bizantinológiába c. egyetemi jegyzetét, ami kiváló munka lévén, tankönyvként jelent meg (Bp. 1966. 164 oldal + 11 tábla). A munka kitűnően oldotta meg közvetlen feladatát, a görög szakos hallgatók bevezetését a bizantinológia elemeibe, ágazataiba, alapvető irodalmába. A magyar bizantinológia legnagyobb tudású mesterének nemcsak szakmai átte­kintése, hanem pedagógiai tapasztalatai is kitűnően érvényesültek ebben a munkában. Ezen túl stílusa is mindvégig vonzó. Indításokat ad nemcsak a további olvasmányok tanulmányozására, de megjelöli a kutatómunka további feladatait és lehetőségeit is. A szerző a tárgyalásban szem előtt tartotta a mar­xizmus ideológiai és módszertani követelményeit és ismét tanúságot tett a szovjet bizantinológia alapos ismeretéről. De a megjelenés idején már meg­indult a nyugdíjazási eljárás a betegsége miatt mozgásában mindinkább gátolt professzor tehermentesítésére. Ez 1967 nyarán — miután már alkotó­szabadságon volt és a tanszékvezetés alól felmentették — formálisan véget is vetett a ragyogó egyetemi pályának, még azon fájdalmas mozzanattal súlyos­bítva, hogy a Görög Filológiai Tanszéket átmenetileg összevonták a Latin Filológiai Tanszékkel. Ez a körülmény csak aláhúzta, hogy hozzá mérhető görög filológus, bizantinológus egy személyben nem maradt utána. A magyar bizan­tinológia legnagyobb alakja példamutatóan szerény egyéniség volt, aki a nála sokkal kisebb felkészültségű kollégák eredményeire is örömmel figyelt fel, s mint tárgyilagos ismertetőjük referált a magyar eredmények legkisebbjéről is a nemzetközi tudományosságnak: Les récentes études byzantines en Hongrie (1923); Bulletin hongrois (1931, 1939), Byzantine studies in Hungary (1948). Ezt az egyik legkedvesebb foglalatosságát (rendszeres külföldi folyóiratbeli ismertetések 1929—1965) folytatta a legtovább, betegségétől íróasztalához kötve is szakadatlanul olvasott és írt, levelezett és szakmai beszélgetéseket folytatott. Moravcsik professzor ereje fogytáig továbbra is részt vett az okta­tásban és tudományos közéletben, mígnem 1972. december 10-én elhúnyt. A Magyar Tudományos Akadémia halottjaként december 29-én helyezték örök nyugalomra. Moravcsik professzor nagyjelentőségű életműve és helye a magyar, a nemzetközi bizantinológiában nagy erkölcsi felelősséget és egyaránt sok fel­adatot ró a magyar klasszika-filológiára és mediévisztikára, nem utolsó sorban pedig helyreállított tanszékére — minden lehetőt meg kell tenniök, hogy Moravcsik Gyulához méltón fejlődhessék a magyar bizantinológia tudománya. Székely György

Next

/
Thumbnails
Contents