Századok – 1974
Folyóiratszemle - Harstick Hans-Peter: Marx könyvtárának sorsa 546/II
546 FOLYÓIRATSZEMLE Befejezésül a szerző hangsúlyozza a gazdasági fejlettség, az osztályviszonyok ós a külpolitikai tényező elsődleges voltát, de ismételten rámutat arra, hogy ezek mellett a természeti földrajzi feltételek is hozzájárultak a keleti szláv területek XV. századig húzódó etnikai és politikai széttagoltságához. A mostoha természeti feltótelek közepette ugyanis lassan fejlődött ki a társadalmak egészét átható munkamegosztás, a belső migráció ős súlypontáthelyeződés pedig szilárd központok kialakulását lassította. (Voproszi Isztorii, 1973. 3. szám. 51 — 66. I.) M. Hans-Peter Harstick: Marx könyvtárának sorsa Marx „intellektuális életrajzának" megírásához igen fontos forrás lehet Marx könyvtárának rekonstrukciója. Különösen tanulságos a Marx által használt könyvpéldányok vizsgálata, mivel rengeteg érdekes széljegyzettel, megjegyzéssel találkozhatunk bennük. Marx halála után Engels örökölte a könyvtárat, s végrendeletében a Német Szociáldemokrata Pártra hagyta azt, azzal a kikötéssel, hogy állományát egyben tartják és az érdeklődők rendelkezésére bocsátják a „modern szocializmusnak ezt az egyedülállóan gazdag gyűjteményét" (Engels szavai). Engels kívánságát sajnos nem teljesítették, mivel a gyűjteményt átvette ugyan a párt könyvtára, de külön katalógust nem állítottak össze róla és a kb. 4000 kötetet egybeolvasztották a könyvtár már meglévő állományával. Ez alól csak az orosz vonatkozású anyag volt kivétel, amelyet külön gyűjteményként kezeltek. Így 1927-ben a moszkfai Marx-Engels Intézet két kutatója, akik fotókópiákat akartak készíteni a Marx-könyvtár eredeti darabjairól, 12 000 kötetet voltak kénytelenek egyenként átlapozni az eredeti Marx-könyvtár rekonstruálásához. Lényeges fordulópontot jelentett a könyvtár történetében a Német Szociáldemokrata Párt politikai tevékenységének betiltása 1933. június 22-én. A párt helyiségeit, ahol a könyvtár is volt, bezárták és a következő évben az ott található összes írott anyagot a Berlin-Dahlem-i titkos porosz állami levéltárba szállították. A könyvtár állományának további szétszóródásához vezetett, amikor más intézmények is lehetőséget kaptak állományuk kiegészítésére a párt gyűjteményéből; így pl. különösen nagy hasznot látott ebből a porosz állami könyvtár és az R. Höhn által vezetett Institut für Staatsforschung. Az így alaposan megtizedelt Dahlem-i gyűjtemény a háború után a Német Szocialista Egységpárt tulajdonába ment át és a párt központi bizottsága által 1949-ben alapított Marxizmus-Leninizmus Intézet törzsanyaga lett. Jónéhány, Marx könyvtárából származó könyvet őriz az amszterdami Internationaal Instituut voor Sociale Geschiedenis, többek között pl. a Tőkének Marx által használt példányát is. Ezeknek a könyveknek egy része Koppenhágán és Párizson keresztül, 1935 augusztusában került az akkor alakulófelben lévő amszterdami intézetbe. A Marx-könyvtár szótszóródásában annak is szerepe volt, hogy Engels a ráhagyott könyvtár egy részét (olyan műveket, amelyeket kevésbé fontosnak tartott és nem kívánt tárolni) szétosztotta néhány barátja, ismerőse, elvtársa között. így pl. Lavrov 1936-ban Amszterdamba került 10 000 kötetes könyvtárában 100 olyan orosz vonatkozású könyv volt, amely Marx könyvtárából származott. Az amszterdami intézeti könyvtárat Hollandia német megszállása után Németországba szállították, mint az „európai marxizmusnak a világnézeti-politikai harchoz nélkülözhetetlen, egyedülálló gyűjteményét" (A. Rosenberg levele Seyss-Inquarthoz). A háború alatt a mintegy 160 000 kötetes könyvtár nem szenvedett súlyos veszteségeket, az állomány 5%-a tűnt el, de az eltűnt könyvek között Marx könyvtárából származó művek is voltak. A folyóirat egy későbbi száma közli majd az amszterdami intézet tulajdonában lévő, Marx könyvtárából származó könyvek jegyzékét. (International Review of Social History, 1973. 2. szám 202 — 222. 1.) P. A külföldi folyóiratszemlét írták: Ádám Péter (Á. P.), Hont István (H.), Jemnitz János (J-), Klaniczay Gábor (K. G.), Kövér György (K. Gy.), Menyhárt Lajos (M.), Pók Attila (P.).