Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Jerofejev N. A.: L. Namier helye a polgári történetírásban 476/II
L. Ii AMIER HELYE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 483 vehető jelek nyomán felkutassa ezeket az anyagokat és a források és dokumentumok halmazából kiássa a tényeket. Ez a munka a tapasztalaton kívül nagy szorgalmat is kíván. Az életrajz műfajában Namier előtérbe állította „a szaktudományok — mindenekelőtt a normál- és a patopszichológia — széles körének" ismeretét, a múltbeli emberek gondolkodásának és jellemének megragadására irányuló képességet.4 1 Emellett az emberi magatartás pszichológiai motívumait bizonyítva Namier elsősorban a tudatalatti, sőt az irracionális szféra iránt érdeklődött.4 2 Ebből kiindulva szólította fel a történészeket, hogy „tárják fel és értelmezzék az emberi cselekedetekben azokat az igen mély, másodrangú és összefüggéstelen indítékokat, amelyeket nem is annyira az ész irányít, hanem egyszerűen az ésszerűség látszatába burkolóznak". Namier azt hangoztatta, hogy a történelemben csak a múlt eseményeinek „csillagászati távolságból" történő vizsgálatakor lehet értelmet felfedezni. „Ha azonban közelről vizsgáljuk ezeket, akkor kiderül, hogy az emberi cselekedetek súlyukat és értéküket tekintve sehogy sem felelnek meg az általuk létrehozott eredményeknek." Ebből arra következtetett, hogy a történelmi eseményeket általában nem lehet ésszerű motívumoknak tekinteni. Namier véleménye szerint a történésznek az a feladata, hogy „megragadja és rögzítse" ezt az emberi cselekedetekben levő „irracionálist és illogikust".4 3 Namier nézete szerint a tudatos eszmék és fogalmak rendkívül korlátozott szerepet játszanak az emberi magatartás motiválásában. Véleménye szerint az egyes események és cselekedetek okai csak úgy érthetők meg igazán, ha „átrágjuk" magunkat azoknak az életrajzi részleteknek a tömegén, amelyek az illető ember származására, neveltetési és gyermekkori körülményeire vonatkoznak, s ugyanakkor feltárjuk az igazi, és nem a vélt érdekeket, nem azt, amit ő tartott magáról, hanem azt, ami valójában vezérelte cselekedeteit. Namier ismét hangsúlyozta, hogy ehhez csak egy út vezet: ha az illető ember életének valamennyi részletét tanulmányozzuk. Valójában azonban Namier is megválogatta ezeket a részleteket: ezekből csak azt választotta ki, amelyet jelentősnek tartott. Életrajzírója úgy határozta meg Namier módszerét, mint „az ember leleplezését életrajzának részletein keresztül".44 L. Stone angol történész ezt így nevezte el: „a múlt nagy alakjainak egy csoportjára jellemző közös vonások kutatása életük tanulmányozása révén."46 A modern polgári történettudomány elfogadta és széles körben alkalmazza ezt a módszert, ami a „prozopográfia" elnevezést kapta (a prosos — személy és grapho = írok görög szavakból). A kifejezést Toynbeenek tulajdonítják, Ch. Nicolet francia történész azonban egy 1743-ból származó műben is megtalálta ezt a terminust.46 Meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó módszer kidolgozásában Namier-nek voltak elődei. Ch. Beard neves amerikai tcrtérész még 1913-ban „Az amerikai alkotmány gazdasági értelmezése" című könyvében megpróbálta rekonstruálni e dokumentum szerzőinek osztályérdekeit.47 1914-ben egy másik amerikai történész, A. Newton elemezte gondosan azoknak a puritánoknak a családi kapcsolatait, akik a XVIII. században alapítottak néhány telepet Észak-Amerikában.'18 Mindkét szerző viszonylag szűkkörű feladatot tűzött maga elé: Beard főként az alkotmányozó konvent tagjainak gazdasági érdekei iránt érdeklődött, Newtont pedig magán a puritáncsoporton belüli családi és egyéb kapcsolatok érdekelték. Namier programja jóval szélesebb volt — és már ebben is különbözik elődeitől. Egy-egy politikus „tényleges tevékenységi motívumainak" rekonstruálásához életrajzi tényeinek teljességükben történő megállapítását javasolta. Ezenkívül az esetleges, önkényesen kiválasztott adatok Namiert nem érdekelték, ezeket az adatokat ő egységes és átgondolt program szerint kívánta összegyűjteni. Kétségtelen, hogy a történettudományban előrelépést jelent az a törekvés, amely az emberek származására, tulajdonviszonyaikra és vagyoni érdekeikre jellemző tények alapján kívánja feltárni tevékenységük igazi motívumait. Az emberek tetteinek és az egyes csoportok és intézmények tevékenységének elemzésekor a polgári történészek eddig gyakran szorítkoztak sokszor önkényes feltevésekre. A prozopográfiai módszer következetes alkalmazása az angol parlament esetében utat nyitott az egyes képviselők reális motívumainak és érdekeinek megértéséhez. A tudósok által összegyűjtött anyagok lehetővé tették, hogy az adatok feldolgozásához elektronikus számítógépet alkalmazzanak. Végeredményben az angol parlament most különböző metszetekben áll előttünk. 41 £. B. Namier: History To Day, 9. 42 L. В. Namier : Human Nature in Politics, 5. "L. B. Namier: England in the Age of American Revolution, 147 — 148. '•H.R.Winkler: i. m. 2. 46 L.Stone: Prosopography. Daedalus, 1971, No 1, 44; K. Sz.Qadzsiev : Dedalusz о krizisze szovremennoj amerikanszkoj isztoriografii. Voproszü isztorii, 1972. 7. sz. 187. 4вСЛ. Nicolet: Prosopographie et histoire sociale. Rome et Italie à l'époque républicaine. Annales: Économies, sociétés, civilisations, 1970, No 3. 47 Ch. Beard : An Economic Interpretation of the Constitution of the United States. New York. 1913. 4" Л . P. Newton : Colonizing Activities of the English Puritans. New York. 1914. <" 11*
