Századok – 1974

Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I

406 F. CSANAK DÓRA lalkoztak a róla szóló tanulmányok.4

E nagyjelentőségű XVIII. századi vita ismeretlen magyar vonatkozásának érdekességét nagy mértékben növeli e kapcsolata a felvilágosodás történetének egy fontos eseménysorozatával. Teleki és Daniel Bernoulli Teleki József5

sokoldalú és gondos nevelést kapott és halálig hálával emlegette egyik nevelőjét, Magdeburg Károlyt,6 aki megszerettette vele a matematikát. 1759-ben, több éves huza-vona után sikerült elérnie, hogy külföldön folytathassa tanulmányait, s mivel Göttingába, ahová szülei eredetileg küldeni akarták, a hétéves háború miatt nem utazhatott, Svájc és Hollandia protestáns egyetemei között kellett választania. Nem egészen két éves tanulmányútja során, amelynek fő állomásai Svájc, Hollandia ós Franciaország voltak, két városban töltött hosszabb időt szorgalmas tanulással: Baselben kilenc, Párizsban pedig öt hónapot. Többi idejét rövidebb periódusokra osztva a világlátásnak és az utazgatásnak szentelte. Már külföldre indulása előtt igyekezett tájékozódni, hogy melyik egyetemen, kik azok a tudósok, akiktől leginkább érdemes tanulnia, de végleg csak néhány hetes svájci körút ja után döntötte el, hogy Baselben telepszik meg huzamosabban, az ottani egyetemen tanító két testvér, Daniel és Johann Bernoulli, a fizika és a matematika professzorai kedvéért.7 4 Jelitai József „Bernoulli Daniel és Clairaut levele Teleki József grófhoz" című közleményében (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938. 601) konstatálja ugyan, hogy valamiféle szerepe volt a vitában, ós O. Spiess professzortól — aki Teleki József és Sámuel naplóira támaszkodva megírta a korabeli Basel történetét — (O. Spiess: Basel, (anno 1760. Nach den Tagebüchern der ungarischen Grafen Joseph und Samuel Teleki. Basel, 1936) — megtudta, hogy a baseli Egyetemi Könyvtár kézirattárában őrzött, a himlőoltás ügyével kapcsolatos kézirat- és nyomtatványanyagban egy Teleki Józseftől származó kézirat is van, de nem jutott hozzá a kézirathoz. (Spiess leveléből idéz Jelitai : „Clairaut, La Condamine, d'Alembert és kortársaik egykorú Teleki útinaplók tükrében" c. közleményében, Matematikai és Fizikai Lapok, 1937. 180). A baseli Egyetemi Könyvtár anyagának mikrofilmje, a Párizsi Bibliothèque Nationale kézirattárában őrzött, Teleki Józseffel kapcsolatos levelek és a párizsi Académie des Sciences levéltárának iratai alapján sikerült tisztázni a Teleki szereplése körüli homályos pontokat és rekonstruálni a polémia történetét. 5 Teleki József (1738 —1796) sokoldalú műveltségű, a tudományok és művészetek iránt, érdeklődő főnemes. Közéleti szerepet II. József uralkodása idején vállalt, főispán, majd a pécsi tankerület főigazgatója lett. Része volt a türelmi rendelet előkészítésében, jelentékeny szerepet játszott a református egyház életében. Támogatta a természettudomány oktatásának modernizálását a magyarországi és erdélyi protestáns iskolákban, mecénásként segítette kora irodalmi és tudományos törekvéseit. Értékes, a maga korában igen modern könyvtárat gyűjtött össze, amelyet fia és unokái 30 000 kötetre növeltek. Ugyancsak József nevű unokája, az Akadémia első elnöke e gyűjteménnyel vetette meg az Akadémiai Könyvtár alapjait. Teleki életének és működésének eddig leginkább ismert szakasza az a fiatalkori tanulmányútja volt, amelyről e tanulmányban is szó van. Ennek során — itt említett természettudományos kapcsolatain kívül — megismerkedett Voltaire-rel és Rousseau-val is. A vele kapcsolatos irodalom: Krusché Emil : Gróf Teleki József élete és művei. Bp. 1928. — Fuhrmann Kamilla: Gróf Teleki József és a magyar—francia szellemi kapcsolatok. Bp. 1929. — Gabriel Tolnai: La cour de Louis XV. Journal de voyage du comte Joseph Teleki. Bp. 1943. — Tolnai Gábor : Die Reisen József Telekis. Bp. 1966. — F. Csanak Dóra: Teleki József könyvtára. Sajtó alatt. 6 Magdeburg Károly Teleki francia praeceptora németre, matematikára és történelemre is oktatta. Bod Péter elismeréssel ír róla. Később Bánffy György gubernátor, majd Kemény László titkára lett, utóbb katonai pályára lépett s idővel tábornoki rangot ért el. 7 MTA К Kézirattár, Tört. Napló 4-r. 3. 108. v.