Századok – 1974

Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I

AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 391 A felső körök riadalmának másik jele a fokozott rendőri készenlét volt. Folytatták azt a nyomozó akciót, amely a szociáldemokraták állítólagos felfegyverkezésének felderítésére irányult. Október 9-én a Főkapitányságot egy erre vonatkozó álhír egyenesen lázba hozta, de az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy az értesülés alaptalan.5

5

A rendőrség hangulatát az a tény is jellemzi, hogy október 6-án — a szokástól eltérően — a fővárosban csak feltételes engedélyt adtak ki a városligeti népgyűléshez. A főkapitány azzal a kikötéssel járult hozzá a gyűlés megtartásához, hogy ott nem fogják sértő közbekiáltásokkal illetni a kormány tagjait, a hatóságokat, a közintézményeket, a társadalmi osztályokat, a magános személyeket és természetesen a királyt. Ellenkező esetben azonnali feloszlatást helyezett kilátásba.5

6

A főkapitányság részletes előkészületi tervet állított össze a sztrájk napjára.5

7 A vezető osztályok legfontosabb reagálása azonban a gyors politikai zavarkeltés volt, amely a különböző pártok állásfoglalásában fejeződött ki. A sztrájk felesleges, hiszen a kormány úgyis megadja az általános választójogot: ez volt a koalíció sajtóorgánumainak fő jelszava. Ahogy még az agráriusok közlönye is írta, „az október 10-iki tömegsztrájk . . . nyitott ajtókat dönget. Az általános választói jogért száll síkra akkor, mikor annak befejező részeit készíti a belügyminiszter."5

8

A függetlenségi párt lapjai ugyanezt erősítették. Batthyány Tivadar szerint az „általános választójog amúgyis biztosítva lévén, ennek elérését tehát teljesen felesleges ilyen demonstrációval zavarni... "5

9

Az Egyetértés nem különben cikkezett: „De hol vannak hát azok az ellenségek — tette fel a kérdést —, akiket megfélemlíteni szükséges ? A törvényalkotásban résztvevő faktorok ugyanazt akarják, amit ők . . . A holnaputáni országraszóló erőfeszítés tehát nyitott ajtót dönget. Az általános választói jognak semmi szüksége se volt erre a demonstrációra, mert már ez idő szerint is minden tüntetés, vagy presszionáló kísérlet nélkül útban van s kellő időre amúgy is megérkezik."60 Bízvást megállapítható, hogy a koalíció választójogi ígéretei az október A tüntetés előkészítésének emelkedettebb hangulatában Budapesten az esedékes házbérnegyeddel kapcsolatban a kültelkeken nagyszabású háziúr-bojkottokat rendeztek. A házbéruzsora által sújtott bojkottálók ellen lovasrendőröket vezényeltek ki. Huszadik Század, 1908. I. 20. — Pásztor Mihály : Fölösleges emberek. 66

P. I. Arch. Főkap. ebi. 1907/1789 res. A nyomozás igénybe vette a titkos ügynökök hálózatát, amely a világháborút megelőző időszakban bizonyára 1907. okt. 10-e előtt épült ki a legszélesebben. Az országos sztrájk előtti hetekben újabb embereket fogadtak fel, ebben főleg Kossuth Ferenc járt az élen a vasutasok körében. 1907 novemberében Kossuth Ferenc már elbocsáttatta a titkos ügynökök nagy részét, mivel „a köz és vagyonbiztonság az államvasutak vonalain helyreállott s így ezen rendkívüli rendőri szolgáltatásra további szükség nincsen." P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1960 res. — 1907. nov. 1. Vö. P. I. Arch. В. M. ein. 1907/769 res, 1970 res. 56

P. I. Arch. A. XV. 1/1907/13. — 1907. okt. 6. "P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1786 res. 58

Köztelek, 1907. szept. 26. 1909. 89

Magyarország, 1907. okt. 6. 3. — Batthyány Tivadar : Háború ellenség nélkül. 60

Egyetértés, 1907. okt. 9. 2. — „Nyitott kaput döngetnek". A koalíciós újságokra jellemző, hogy egy nappal október 10-e után már az Egyetértés is elismerte, hogy a függetlenségi párt jelentős része az általános választójog ellensége: „a függetlenségi és 48-ae párt soraiban akadnak számosan, kik nemzeti szempontoktól vezéreltetve, idegenkednek e reformtól..." Egyetértés, 1907. okt. 11. 1. — „Tüntetés után". Az általános sztrájk hívei tehát egyáltalán nem „ellenség nélküli háborút" folytattak.