Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 383 és teljes eréllyel fogok eljárni, mert nem engedhetem meg, hogy utczai demonstratiókkal akarjanak a magyar politikára befolyást gyakorolni... A király azt mondotta: jól teszem, ha erélyesen lépek föl."2 0 Tehát az uralkodó is veszedelmesnek tartotta az új szociáldemokrata akciót. A király az erélyes fellépés tanácsa mellett e bejegyzés szerint Andrássynál — október 10-e előtt, de annak hírére — megsürgette a választójogi tervezet kidolgozását. A belügyminiszter a szociáldemokrata felhívás közhírré válása után csakugyan intézkedett. Szeptember 13-án több más hasonló körrendelettel együtt leiratot intézett a Pest megyei alispánhoz : „Bizalmas értesülésem szerint a sociáldemokrata munkások meglepetésszerű nagyobb szabású zavargásokra készülnek és pedig úgy Újpesten, mint a Csepel sziget felső részén fekvő tölténygyárban. Ezen okból felhívom alispán urat, hogy hatósága területén a sociáldemokrata vezetők működését állandóan különösen éber figyelemmel kísértesse, a rendzavarásokra leginkább hajló gyár- és ipartelepek szociáldemokrata munkásait, azok összejöveteleit és csoportosulásait figyeltesse meg, nehogy az október 10-én tervbe vett tüntetés és országos munkaszünet napjára vonatkozó előkészületek folytán az illetők már most a kedélyek felizgatására irányuló rendzavarásokat követhessenek el."2 1 A budapesti főkapitány ugyanilyen szövegű utasítást kapott Andrássytól.2 2 A pénzügyminiszter hasonló célú körlevelet küldött az állami gyárak vezetőihez.2 3 Szeptember második felében már a helyi, illetve vidéki hatóságok további intézkedései jellemezték az államapparátus ezirányú tevékenységét. A Pest megyei főispán szeptember 17-én továbbította a belügyminisztérium intelmeit a kecskeméti polgármesternek.2 4 Szentesen szeptember 26-án a polgármester megtagadta az engedélyt egy szeptember 29-ére hirdetett népgyűléstől, amelynek napirendjén október 10-e is szerepelt, s ettől kezdve az általános sztrájk napjáig sorozatosan betiltotta a tervezett gyűléseket.25 A budapesti összbizalmi testület felszólítása különösen a vasutasmunkások körében keltett nagy visszhangot, akiknek szervezkedése még a régi hullám jelentős energiáit tartogatta. Szeptember 22-én a székesfehérvári vasutasmunkások foglaltak állást a politikai sztrájk mellett. Feiner Béla budapesti kiküldött beszéde tükrözte a mozgalomban bekövetkezett lendület-váltást, a párt tömegmunkájának ekkori jellegzetességeit, érvelési módját: 20 O. L. Andrássy-család lt. A/Ifj. Andrássy Gyula iratai. Andrássy napló. — 1907. okt. 10-i bejegyzés. Ebben a bejegyzésben, az idézett szavak folytatásaként állapította meg — amire fentebb már más vonatkozásban hivatkoztunk —, hogy a „magyar sociáldemokraták kezdetben nem készültek olyan nagy szabású actióra mint a milyet most megindítottak, mert belátták, hogy erre nines szükség, de Ausztriából heccelték őket rá". A miniszterelnöki sajtóiroda egyik szeptember 12-i átiratában adott tájékoztatás szerint az általános sztrájk kampányára többek között azért került sor, „mert a nehezebben fegyelmezhető nagyobb tömeg a [szociáldemokrata — D. I.] vezetőkkel (különösen a régiekkel) elégedetlen és erélyesebb cselekvést kíván". Mucsi: i. m. 179. Ld. még MMTVD. III. 662. 21 P. I. Arch. Pest, Pilis, Solt, Kis-Kun vármegyei alisp. biz. 1907. — 42. 22 P. I. Arch. В. M. ein. 1907/726. res. 23 MMTVD. III. 661 — 562. — 1907. szept. 13. Idézi Mucsi: Az első orosz forradalom. . . 180. Ezekben és a bányakapitányságokhoz eljuttatott utasításokban szó esett a dinamitkészletek elővigyázatos kezeléséről. 24 P. I. Arch. Kecskemét. Polgármesteri ir. 1907 — 238. 25 P. I. Arch. Szentes. Polgármesteri ir. 1907 — I—61.
