Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 359 Nagypéntek : a céhlegények védekezésbe szorulnak A szakmai gyűléseken Glembay bábáskodásával megszülető petíciók tartalma pedig a döntő ponton, a céhek megszüntetésének kérdésében még azokhoz a szerény követelésekhez képest is visszalépést fejez ki, amelyeket tanítványainak virágvasárnapi megbeszélésén még Glembay is osztani látszott: általánosságban ezek a petíciók is utalnak ugyan arra, hogy kidolgozóik szerint legjobb volna teljesen felszámolni a céheket s helyettük pártatlan testületekre bízni a mesterremekek elbírálását, de félreérthetetlenül céloznak arra is, hogy ehhez a gondolathoz immár aláíróik sem ragaszkodnak mereven, hanem gyakorlatilag azzal is készek beérni, ha a céhek belső ügyintézése ezentúl valamelyest demokratikusabb lesz az eddiginél, s ezért ténylegesen csupán 1 azt követelik, hogy a jövőben ,,a céhgyűlések nyilvánosak legyenek" (azaz a legények képviselőinek részvételével folyjanak le) s hogy a mesterremekek elbírálásába a mestereken kívül néhány legény is beleszólhasson, a mesterlevél fejében a remeklőktől ez ideig behajtani szokott „minden néven nevezendő díjak" pedig töröltessenek el. S miután így a Glembay mögött felsorakozó céhlegények gyakorlatilag most már maguk is lemondanak a kézműiparban uralkodó feudális viszonyok 1 maradéktalan kiküszöböléséről, Glembay kegyesen hozzájárul ahhoz, hogy , azokat a kívánságaikat viszont, amelyek a céhek alapjait nem érintik, csupán a céheken belüli helyzetük megjavítására irányulnak, tetszésük szerint belefoglalhassák az egyes petíciókba. A petíciókban tehát ismét megfogalmazódik az az igény, hogy a szakmák legtöbbjében jelenleg napi 14 órára terjedő munkaidőt14 5 tegyék valamivel elviselhetőbb tartamúvá: a tizenkét petíció közül három napi 13, a többi pedig egyenesen 12 órás munkaidő bevezetését sürgeti, s ehhez társul az a követelés, hogy a legények számára a munkaidő keretei között biztosítsanak a mostaniaknál hosszabb, egv-másfél-két órára terjedő étkezési szüneteket, továbbá, hogy szombatonkint a munkát mindenütt már délután négykor fejezzék be. És ezek a petíciók (egy kivételével146 ) mind tartalmaznak bérköveteléseket is: az egyes petíciók 36 krajcár és 1 forint 12 krajcár, zömmel pedig 48 krajcár és 1 forint között mozgó — vagyis az eddigieknél nagy általánosságban 30 —60%-kai magasabb14 7 napi béreket követelnek az olyan legények számára, akik mesterüktől nem kapnak — illetve, ha kaphatnának is, nem igényelnek - természetbeni szállást és ellátást. 145 Vö. Mérei: Magyar iparfejlődés 341. 146 Ez a lakatosoké, a lakatosok ui. a legjobban fizetett céhlegények közé tartoznak: napi keresetük, a mesterek által adott természetbeni szállást és ellátást nem számítva, 40 xr és 1 ft 20 xr között mozog. Erről Wenzel Eckel lakatosmester, a pesti lakatosok, puskaművesek és sarkantyúsok főcéhmestere és Samuel Haivald sarkantyúsmester a pesti tanácshoz, Pest, 1848. máj. 9., közli Mérei: Munkásmozgalmak 85 — 86. 147 Legalább is erre engednek következtetni azok a szórványos források, amelyek a korábbi bérekre vonatkozólag rendelkezésünkre állanak, így a szabólegényekóre : a pesti német szabó céh a pesti tanácshoz, s. d. [Pest, 1848. ápr. 11. és 15. között], közölve uo. 45., az esztergályosokéra: Josef Seffernek, a budai esztergályosok fócéhmesterének és Josef Geiger alcéhmesternek a nyilatkozata, s. d. [Buda, 1848. ápr. 23. után], közölve uo. 99., az ácsokéra: a pesti ácslegények a kormányhoz, Pest, 1848. máj. 7., kivonatosan közölve uo. 121. és a pesti ács céh a kormányhoz, s.d. [Pest, 1848. máj. 7. után], közölve uo., a kártyacsinálókéra: Giergl Károly, a pesti kártyacsinálók főcéhmestere és Goszmann Lajos alcéhmester Klauzálhoz, Pest, 1848. máj. 7., OL '48ML FIKM Ip. 1848 — 48 : s. п., a kőművesekére: Duray Kálmán : A budai és pesti kőműves, kőfaragó ós ács céhek. Bp. 1914. 49., a kerékjártókéra és a csizmadiákéra: Dóka 133.
