Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
348 SPIRA GYÖRGY kiveszőben volna a perlekedés ősi hajlama. S ez a megfigyelés hovatovább nemcsak a legnemesebb nemzeti jellemvonások fenyegető elenyészésének baljós, de önmagában csupán elméleti érdekű sejtelmét kelti fel benne, hanem a Szent György-napi lakbérnegyed rohamos közeledtével — azt a talán kevésbé elvont, de annál nyomasztóbb aggodalmat is, hogy 24-én nem lesz miből kifizetnie lakbérét. Ám éppen a lakbérnegyed közeledésének elméjében hirtelen felködlő rémalakja a menekülés ösvényét is egyszerre feltárja előtte. 18-án tehát „több buda-pesti polgárok, kereskedők, kézművesek és ügyvédek" nevében kiáltványt intéz a helybeli háztulajdonosokhoz s ebben, arra hivatkozva, hogy a forradalom kezdete óta a „kereskedők, kézművesek, ügyvédek ... s minden nemű, foglalkozású, állapotú emberek . . . minden keresettől megfosztattak", a háziurak viszont mit sem veszítettek, mindennemű prókátori csűrés-csavarás nélkül felkéri a címzetteket, hogy lakóikat mentsék fel a következő negyedévi bér kifizetésének kötelezettsége alól,90 majd másnap reggel nyolcra mindjárt gyűlést is hirdet a Nemzeti Múzeum előtti térre, hogy kérelmének tömegtámogatást is szerezzen. Az ötlet, amellyel Nagy Ferenc most előhozakodik, eredetinek éppenséggel nem mondható: maga is hivatkozik a „nagylelkű" párizsi és bécsi háztulajdonosok példájára, s néhány napja Magyarországon is megelőzte már őt egykét radikális tollforgató, akik részben beérték ugyan azzal, hogy általánosságban tiltakozzanak „a házi úri zsarnokság ellen",91 részben azonban azt a javaslatot is szárnyra bocsátották immár, hogy a háziurak lakóikon ezentúl ne előre, hanem utólag vegyék meg a negyedévenkint fizetni szokott bért,9 2 ami gyakorlatilag szintén egy negyedévi bér elengedésével volna egyértelmű. De ha Nagy Ferenc nem tör is új utakat, vitathatatlanul olyan követelésnek ad hangot, amely sokakból válthat ki helyeslést. Hiszen Pesten, ahol évek óta nagy építkezések folynak ugyan (az 1848-at megelőző öt esztendő folyamán például nem kevesebb mint 445 házat építettek fel újonnan vagy bővítettek ki,9 3 az épületek állománya tehát kereken 10%-kal gyarapodott), de az épületek számának növekedése még így sem képes lépést tartani a lakosság növekedésével (amely ugyanezen öt esztendő leforgása alatt kereken 40%-nyi volt), a lakbérfizetés terhe 1848-ban már válság nélkül, rendes körülmények között is szinte elviselhetetlen súllyal nehezednék azoknak a legtöbbjére, akik — mint a pestieknek legalább négyötöde9 4 — nem saját házukban laknak. Pesten ugyanis a bérlakásoknak egy-egy lakószobájára eső évi bór a fokozódó kereslet következtében ekkor már átlagosan 33 forint 20 krajcárt tesz ki (vagyis kétszerese például a Budán fizetendő átlagos bérnek). S, igaz, a tényleges bérek közti eltérések igen nagyok — egy Váci utcai utcára néző szobát példának okáért hozzávetőlegesen évi 100 forintnyi bér terhel, egy ferenckülvárosi udvari szobát viszont csupán 8 forint 30 krajcárnyi9 5 — , de hát a 90 Nagy Ferenc: Szózat a buda-pesti háztulajdonosokhoz, s. d. [Pest, 1848. ápr. 18.], FL PVL Rend. 128 és OL '48ML IM BT 1848-19-2, közli Wildner, i. h. 608-609. 91 így К [irályi] P[ál]: Pest, april 12kón. Jk 1848. ápr. 16., 46. sz. 187. 92 így Egy méltányos szó a háztulajdonosokhoz. Ref. 1848. ápr. 13., 3. sz. 21. 93 Vö. Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809—1847, Tanulmányok Budapest Múltjából I. Bp. 1932. 82 — 83. 94 1850-i adatok szerint Pesten ekkor 4706 ház áll s ezekben 24 578 lakás van (Pallós 16.). 95 Kossuth Lajos : Ministeri jelentés az országos pénzügy iránt II, Pest, 1848. aug. 1., KLÖM XII (szerk. Sinkovics István). Bp. 1957. 544.
