Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 341 alighanem mindegyiküktől olyasféle válaszokat kapnánk, amilyeneket Pohosch úr ad Dohoss úr kérdezősködésére: — Mondja csak, Pohosch úr, Ön nem az abszolút monarchia híve? — Nem bizony. — Akkor netalán az alkotmányos berendezkedés barátja? — Dehogy. - Avagy radikális demokrata? — Ugyan. — Hát republikánus? — Még mit nem ? ! - De, az ördögbe is, akkor micsoda Ön? — Én? Nyergesmester vagyok!6 9 Mert az itt megjelenteket az adott pillanatban — tréfán kívül — nem az izgatja, hogy a város vezetői miféle általános politikai nézeteket vallanak, hanem az, hogy mekkora határozottsággal fogják védelmezni őket munkásaiktól. Az egybegyűltek tehát változtatás nélkül elfogadják Kasselik javaslatait, majd Rottenbiller vezetésével mindjárt küldöttséget is menesztenek az illetékes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, Klauzálhoz követeléseik haladéktalan foganatosításának kieszközlése végett. S a felbuzdult mestereknek a Belváros utcáin Rottenbillerék önkéntes testőrségeként éktelen lármával végigvonuló hordája út közben nem késik férfias tettekkel is kimutatni hajthatatlanságát: amikor két szembejövő nemzetőr csendre inti őket s egyikükről kiderül, hogy zsidó, a felvonulásban részt vevő egyik bérkocsismester elkiáltja magát: — Vesszen a zsidó !, — társai pedig nyomban rávetik magukat a nyomorultra s fogolyként hurcolják magukkal mindadig, amíg egy segítségére siető nagyobb nemzetőri alakulat ki nem szabadítja s cserébe a verekedés kirobbantóját nem teszi hűvösre. S ez persze csak múló közjáték, de Klauzálra még sincs hatás nélkül: ő ugyanis láthatóan azt a tanulságot vonja le belőle, hogy ha elejét akarja venni újabb hasonló tettlegességeknek, akkor pillanatnyilag be kell tömnie valamivel a zsidófalók száját, s ezért, meghallgatván Rottenbiller előterjesztéseit, hozzájárul ahhoz, hogy — ha nem is azonnal, csak a Pesten élő zsidók összeírása után — valóban utasítsák ki a városból közülök azokat, akik nem rendelkeznek itteni lakhatási joggal. Ami meg a többi elébe terjesztett pontot illeti: ahhoz, hogy megalakuljon a munkáskérdéssel foglalkozó tanácsadó testület, szintén hozzájárul ha nem is egészen úgy, ahogyan Kasselikék képzelték, amennyiben kiköti, hogy ennek a testületnek az elnöke ő maga lehessen, tagjai közé pedig mestereken kívül munkásokat is meghívhasson — s csak, miután így félig eleget tett az előadott kívánságoknak, meri elutasítani a — jelenlegi feszült helyzetben kétségkívül a város teljes felkavarodásával fenyegető — rendkívüli tisztújítás követelését, arra emlékeztetve a küldöttség tagjait, hogy az új törvények értelmében rövidesen úgyis sor fog kerülni rendes tisztújításra, s legfeljebb azt az egyet engedve meg, hogy addig a tanács tehermentesítésére Rottenbiller — tetszése szerint kiválasztandó személyekből és saját elnökletével — állítson fel egy időleges érvénnyel működő rendfenntartó választmányt. 69 Ung. 1848. júl. 14., 163. sz. 1410. h.
