Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

248 HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 254 megállni, a jobbágykatonaság és a Rákóczi állama közötti kifejeződő ellentét feloldást kívánt, és ezt a feloldást az új kutatások már jórészt elvégezték. Király István a kuruckori szabadságharcos hazafiság lényegét abban a tételben sűríti, hogy az ,,a különböző osztályellentéteket összefoglaló közösségi tudat". Jellemzője ,,a megkötöttségérzet: a népies jelleg". A kor történeti valóságával szembesítve nem sokat tudunk ezzel az általánosítással kezdeni, mert következetesen végigvezetve e gondolatot, rengeteg ellentmondásba kellene keverednünk. Pl. kiesik ebből Esze Tamás, mert semmi elesettségérzést és osztályellentéteken felülemelkedő tudatot nem sugároznak ránk maradt kijelentései. Ugyanígy Vak Bottyán. Nem beszélve Rákócziról, akinek a magyar rendi erőkkel vívott harcait kellene elhallgatnunk, államépítő munkájából a nyugateurópai vonásokat törölnünk és érvelésében továbbra se láthatnánk meg például Grotius hatását. Végül Szekfű Száműzött Rákóczijához jutunk, aki úgy forgatta a morális érveket, hogy Rákóczi elszakadt a magyar valóságtól, mert a jobbágyok ittmaradtak, ő pedig elment Franciaországba. ,,A Rákóczi-szabadságharc osztályharc és nemzeti szabadságharc. Nem csupán az idegen államhatalom ellen viselt háború, hanem az új Magyarország felépítése, belső államépítő munka. A XVII. századot sokszor csak Habsburg-ellenes vagy török-ellenes vonatkozásban tudjuk elképzelni, pedig óriási vonulata van ennek a korszaknak, amelybe beletartozik a belső építkezés, a magyar állam története. Ebben a történeti szituációban anemzetiés az osztályérdek, a társadalmi-politikai problematika szoros egységben van egymással. Nagyon erős a belső társadalmi harc a jobbágyság és a nemesség, Rákóczi nemzeti abszolutista állami törekvései és a rendi érdekek között. Erről nem tudomást venninem lehet: Molnár Erik kérdésfelvetései ide is nyitottak utat ... A kuruc-szabadságharchoz a hazafiság olyan alapot teremt, amelyen megfogalmazódnak a haladó gondolatok." Végül pedig annak szükségességét hangsúlyozta Várkonyi Ágnes; hogy a kuruc hagyományok eszmetörténeti elemzésénél, a kuruc politikai gondolkodás tört énetének ábrázolásánál az európai összefüggések bemutatására is szükség van. Aminthogy legalább ennyire nélkülözhetetlen jövőbe nyíló konkrét vonatkozásainak tudományos elemzése is (felvilágosodás, 1848/49). „Hogy az eszmék síkján milyen összetett jelenségekkel kell számolnunk, annak bemutatására a kuruc politikai gondolkodásnak nevezett eszmék lényegét kell megragadnunk, megtisztítva a rárakódott sallangtól, a félreértéseket, félremagyarázásokat, amelyek nem az elmúlt tíz év folyamán, hanem százötven év alatt rakódtak rá, a helyükre kell tenni. Azért érzem Király István tanulmányát nagyon problematikusnak, mert ezeket a kérdéseket ahelyett, hogy társadalmi vonatkozásokba és európai összefüggésekbe állítaná, amire a történeti irodalom módot ad, áttolja érzelmi vonalra, és akaratlanul is Thaly Kálmánt és Toldy Ferencet igazolja, akik szerint a magyar történelmet érzelmi vonalon lohet csak megérteni, mert értelemmel próbálni megismerni nem szép,, nem lelkesítő" — fejezte be felszólalását Várkonyi Ágnes. Vámos Tibor akadémiai levelező tag* bevezetőben hangsúlyozta, hogy mérnökiműszaki képzettsége folytán, a társadalomtudományok külső figyelőjeként, de „társadalmi kérdésekben érdeklődő, politikailag érzékeny fülű emberként" szól hozzá a vitához, mert — mint mondotta — „bizonyos értelemben negatív irányú" benyomásai voltak. Nehézségeit fokozza az — hangsúlyozta — ,hogy nem is tudja „mihez kellene hozzászólni: egy szónoki szenvedéllyel hangszerelt előadáshoz, amely ritka ünnepélyes körülmények között hangzik el, így annak minden mondatát, hangsúlyát aszerint is mérlegelni kell, hogy mennyire szánják hivatalos, végleges, országosan irányadó, hatásában messze gyűrűző * Vámos Tibor felszólalása időközben megjelent a Magyar Tudomány 1973. évi 12. számában.