Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 221 A vitaülést Szabolcsi Miklós akadémiai levelező tag, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az ülés résztvevőit, majd bevezetőként — hangsúlyozva, hogy nagyon vázlatosan — néhány a témával kapcsolatos problémára utalt: „Ismeretes, hogy a nemzeti kérdés, a nemzeti problematika világszerte aktuális. A harmadik világ fejlődése szorosan összefügg a nomzeti kérdés problémájával. Ismeretes, hogy a fejlett kapitalista országokban a nemzeti kérdés új és új problémái jelentkeznek. Ami azonban számunkra különösen fontossá teszi ezt a kérdést, az az, hogy a szocialista országokban és a szocialista országok egymás közti viszonylatában is a nemzeti kérdés napjainkban, éveinkben problémává vált, égető, megoldandó, a tömegekre ható problémává ... A nemzeti kérdésnek egyirányú kiélezettsége rákényszerít bennünket arra, hogy szembenézzünk ezzel a kérdéssel. Ilyen szempontból is érthető, hogy a nemzeti kérdésnek, a nacionalizmus kérdésének marxista megoldása, az e kérdésekre adandó marxista válasz napjainkban aktuálissá, fontossá, elengedhetetlenné vált. A magyar marxista gondolkodás — mint ismeretes — immár több évtizede birkózik ezzel a kérdéssel, voltaképpen az 1930-as évek eleje óta, tehát nem hagyomány nélküli, folytonosság nélküli ez a munka, amelyet ebben az irányban végzünk. Viszont a magyarországi helyzetet ideológiailag, érzületileg, kulturális területen, de sok más szempontból is ennek a kérdésnek eléggé kiélezett volta jellemzi napjainkban. Ismeretes, hogy társadalmunkban — és ez a vita során minden bizonnyal szóba kerül — bizonyos nacionalista jelenségek jelentkeznek, és ismeretes ennek reakciójaképpen — de más forrásból is — a nemzeti közömbösség, a nemzeti nihilizmus, a fejlett kapitalista országok előtti teljes behódolás, nemcsak alacsony szinten, nemcsak a mindennapi tudat szintjén, hanem magasabb, teoretikus szinten is. Mindez szükségessé teszi, hogy a nemzeti probléma, a nemzeti érzékenység, a korszerű szocialista nemzeti tudat kérdésével foglalkozzunk. Ennek a kérdéskörnek a fontossága domborodott ki az Akadémia idei közgyűlésén, amikor Király István e kérdéskörről tartott előadást. Szeretném hangsúlyozni, hogy vitaindító előadásról volt szó, amelynek a célja — és mostani munkánknak is! — az, hogy a vélemények, a nézetek ütköztetésével tisztázzuk a kérdéseket, és próbáljunk több lépéssel is közelebb jutni a nemzetfogalom korszerű marxista kidolgozásához. Nagyon durván fogalmazva: nézzünk szembe azzal, mit követel tőlünk ma Magyarországon a nemzeti problematika. Azt szeretném kérni, hogy a mai vitán elsősorban ezekre a kérdésekre koncentráljunk, tehát arra, hogy a mai magyar társadalom kulturális, mindennapi tudata viszonylatában vagy vonatkozásában a marxista nemzet-fogalom kidolgozása körül felmerülő kérdésekre adekvát választ próbáljunk adni, olyan választ, amilyent a mai helyzet követel tőlünk. Kérem továbbá, hogy a vita nagyon élénk, szenvedélyes, ugyanakkor tárgyszerű legyen, ne személyes és tudománytörténeti jellegű, hanem inkább törekedjék a felvázolt kérdések pozitív megoldására." Ezután felkérte Király Istvánt, hogy amennyiben kiegészítései vagy előzetes megjegyzései lennének, ismertesse azokat. Király István akadémiai levelező tag helyesbített néhány pontatlanságot, melyek vagy elírás, vagy sajtóhiba következtében kerültek szövegébe. Elsőként Pach Zsigmond Pál akadémikus szólalt fel. Három kérdéskörben mondotta el álláspontját a vitatott kérdéskomplexumban.* Mindenekelőtt bizonyos vitametodikai kérdéseket érintett, s ezek sorában is először Király István vitaelőadása elhangzásának körülményeiről beszélt: „Király István * Pach Zsigmond Pál vácrátóti felszólalásának több részlete időközben megjelent a Kortárs 1974. évi 1. számában.