Századok – 1974

Közlemények - Karaman Igor: Fiuem város gazdasági fejlődése a dualizmus korában 193/I

210 IGOR KARAMAN míg a fiumei részvénytársaságokban a hazai tényezőknek csak tizenhat vállalkozásban, addig a magyaroknak 26 vállalkozásban volt vezető szerepük, és a magyar tőke nagysága 43 millió koronán túl is emelkedett, míg a hazai tőke csak 16 millió korona körül mozgott.40 * Végül, amikor összefoglalóan áttekintjük Fiume gazdasági életének egész fejlődését a kiegyezéstől a háborúig, megállapíthatjuk, hogy ezen öt évtized folyamán a város kétségtelenül nagyon megerősítette gazdasági alapjait, rendkívülien fontos forgalmi csomóponti helyzetét, amely összeköti a tengeri kereskedelem tevékenységét az Adrián, a Földközi-tengeren és más tengereken, az akkori Magyar- és Horvátország széles hátvidékével. Ebben az időben, részben a tranzitforgalom közvetlen hatása alatt, a város gazdasági életének egyéb területei is fejlődtek. De ugyanúgy megfigyelhetjük, hogy ennek a fejlődésnek elég világosan meghatározott határai is voltak a Monarchia gazdaságpolitikai struktúrájának adott helyzetében. A szűk keret, amely a fiumei terület, mint Magyarország társadalmi és gazdasági tényezőinek expoziturája részére volt megszabva, — izolálta ezt a várost a közvetlen, természetes hátterületétől és lehetetlenné tette nagyobbméretű fellendülését, valamint az ipari lehetőségek teljesebb kihasználását amivel Fiume Horvátország egyik vezető városává fejlődhetett volna. 1. Grafikon: Fiume tengeri forgalma 1875—1913. (A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján) ezer ionná 2108 import 2000 1500 1000 500 О ю о in о in о со оо ст> CD о О СО СО СО 00 СГ) СП СП 40 В. Biíanié: Vaznost Rijeke u ekonomskom zivotu Hrvatske (Fiume jelentősége Horvátország gazdasági életében). (Zbornik Rijeka, Zagreb. 1953).