Századok – 1974

Folyóiratszemle - Demény A. Lidia: A külföldi kereskedők szervezete Erdélyben a XVII. század második felében 1292/V-VI

1292 FOLYÓIRATSZEMLE Demény A. Lídia: A külföldi kereskedők szervezete Erdélyben a XVII. század második felében A fenti tanulmány annak a készülő munkának egy fejezete, amely Erdélynek a Dunától délre eső területekkel folytatott kereskedelmét taglalja. A szerző célja a külföldi kereskedők Erdély gazdasági életében játszott szerepének megvilágítása. A tanulmány alapvető forrása az erdélyi országgyűlések határozatai, amelyeket a Monumenta comitialia regni Transsylvaniae című kötetek közölnek. A szerző megemlít három, a fenti kérdéssel foglalkozó munkát is. Az egyik tanulmányt Mihail Dan és Samuel Goldenberg írta „A balkáni-levantei kereskedők szervezete Erdélyben a XVI—XVII. században" címmel. Ez a feldolgozás azonban nem foglalkozik a XVII. század második felével. Ezért Demény A. Lidia e munkája a probléma elemzésének folytatásaként is felfogható. Egy korábbi forrás-publikáció I. Lupas nevéhez fűződik, aki az Anuarul Institutului de Istorie Nationalá (Kolozsvár 1926) harmadik kötetében eredeti nyelven és román fordításban közli az 1581. november 20-i, az 1600 novemberi és 1618 áprilisi erdélyi országgyűlések rendelkezéseit a görög kereskedőkkel kapcsolatban. Itt jegyzi meg, hogy az akkor használatos „görög kereskedők" kifejezésen, etnikai származástól függetlenül, az összes balkáni kereskedőket kell érteni. A harmadik munka Trócsányi Zsoltnak az Etudes Balkaniques 1971 I. számában megjelent tanulmánya. E tanulmány azért is említést érdemel, mert a szerző arra is választ keres, milyen érdekek alapján hozták meg az idegen kereskedőkkel kapcsolatos határozatokat. A jelen tanulmány tartalmát lényegében az erdélyi szász kereskedő réteg és a balkáneredetű külföldi kereskedők pozícióharcának bemutatása képezi, az erdélyi országgyűlések határozatainak tükrében. A szerző nagy jelentőséget tulajdonít ezzel kapcsolatban az első erdélyi törvénygyűjteménynek (Approbatae Constitutiones Regni Transsylvaniae), amelynek összeállítását I. Rákóczi György kezdeményezte és 1653-ban fia fejezte be. Erdély történetének e fontos dokumentumában kidolgozták a külföldi kereskedők státusával kapcsolatos alapelveket. Az erdélyi országgyűlés által jóváhagyott alapelvek alapján a fejedelem a pillanatnyi belső és külső helyzetnek megfelelően szabályozta a kereskedők tevékenységét. E tevékenységre vonatkozó általános érvényű szabályokat három pontban lehet összegezni: a) a tilalom alá eső utakon nem járhattak, b) fizetniök kellett az előirt vámot, a harmincadot, с) kimondottan csak kereskedelemmel foglalkozhattak. Ha az ország lakosaival vitás ügyük támadt, kötelesek voltak megjelenni a bíróság előtt. Ha ott lakók voltak, akkor a lakóhely szerint illetékes bíróság, ha csak ideiglenesen tartózkodtak az országban, akkor a Szebeni Görög Társaság bírája előtt kellett megjelenniök. A továbbiakban sorra véve az 1653—1686 közötti időszak országgyűlési határozatait, a következő megállapításokhoz jut: а XVI. század folyamán a balkáni kereskedők az erdélyi szász kereskedőkkel folyó versengésben megszerezték azt a jogot, hogy, a határmenti városok mellett, Erdély belsejében is szabadon folytathatták tevékenységüket. A következő lépésben, miután néhányan Erdély különböző helységeiben letelepedtek, létrehozhatták az első kereskedelmi társulatot, és figyelemre méltó előnyöket szereztek I. Rákóczi György 1636-os privilégiumából. А XVII. század ötvenes éveiben Erdély külkereskedelmének ellenőrzéséért folyt a harc elsősorban a görög és a szász kereskedők között. Ez a küzdelem ismét a görög kereskedők sikerével zárult. А XVII. század nyolcvanas éveiben még az osztrák kereskedő társulatnak, a Keleti Társaságnak sem sikerült megakadályoznia a balkáni kereskedők tevékenységét. A görög kereskedők fokról fokra szerezték meg a fejedelemség pénzügyi szervezetének fontosabb pozícióit, és a könnyen korrumpálható nemességet is a maguk oldalára állították. Mindezek oda vezettek, hogy a balkáni kereskedők monopolhelyzete, Erdély külkereskedelmi kapcsolataiban, tovább erősödött. A Rákóczi-szabadságharc leverése után az állandósult osztrák fennhatóság további jelentős kiváltságokat fog adni a görög kereskedőknek. A Habsburg-birodalom ezzel a Dunától délre eső területekkel folyó kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését kívánta elérni. (Studii, revista de istorie, 1973. 2. szám 283 — 298. I.) В. E.