Századok – 1974

Történeti irodalom - Helytörténeti munkák (Ism. Benda Kálmán) 1278/V-VI

1282 TÖRTÉNETI IRODALOM 1282 a vitézi élet változatos küzdelmeiről adott prózában írt hőskölteményt, Müller Veronikát inkább a gazdasági és a társadalmi viszonyok érdeklik. Műve Thury György életének 1667—1571 közti utolsó négy esztendejével, kanizsai kapitányságával foglalkozik. Szigetvár eleste után megnőtt a Nádasdyak birtokát képező Kanizsa jelentősége. Miksa király ezért cserével megszerezte a családtól a várat, amely így magánerődből országos végvárrá emelkedett. Kapitányul a híres vitézt, a töröktől rettegett Thury Györgyöt nyerte meg, aki 1567 szeptemberében foglalta el állomáshelyét. Jelentős erődítési munkák indulnak, a vár őrsége ezer fő körül van, de a Kamaranem tud fizetni. Hamarosan a zsold is elmarad, s a kapitány éhező, lerongyolódott seregről, a szolgálatot odahagyó szökevényekről ír. A megmaradottak a várnak szolgáló falvakon élősködnek, rablásaik elől mind többen hagyják el földjüket és távoznak más vidékre. Thury jelentései, a várról készített leltárak nyomán megdöbbentő kép rajzolódik ki a kincstár tehetetlenségéről, a védők nyomoráról és a vár szegényes állapotáról. Szinte érthetetlen, hogy tudott Thury és az őrség helytállani, már pedig helytálltak, míg csak 1571. április 2-án egy portyán a törökök tőrbe nem csalták a kapitányt s 150 lovasával együtt le nem mészárolták. Müller Veronika munkája felhívja a figyelmet a bécsi Hadilevéltár fontosságára: indokolatlan, hogy kutatóink annyira elhanyagolják ezt a fontos gyűjteményt. (Csak zárójelben említjük, hogy a nem-magyar személynevek írásában a szerző következetlen, így pl. Ferabosco Péter olasz mérnökről ós Otto Heinrich von Pucheim-ről, stb. olvashatunk. Az uralkodó megszólítása felséges volt és nem fenséges. A vár 1566-os leltárában kicsit sok az olvasási hiba: „szakállab" (következetesen) „szakállas" helyett, „puskamezek" helyesen,,puskamórték", „tüzelő" helyesen „tisztító", „fokos szekér" helyesen „fukar szekér" stb.) * „1848/49 zalai eseménytörténete" a címe a most induló Zalai Tükör I. kötetének. (Szerk. Baranyai György —Degré Alajos —Kovács Lajos. Kiadja a Zala megyei tanács. Zalaegerszeg 1974. 198 1.) A színvonalas kötet levéltári kutatások alapján részletekbe menő képet ad a Zala megyei politikai és katonai eseményekről (Vajda László és Vajda Lászlóné), a megyei közigazgatás állapotáról és változásairól (Degré Alajos), majd pedig a jobbágyfelszabadításról (Simonffy Emil). Ez utóbbi nemcsak a jobbágyfelszabadítás lefolyását, a helyi harcokat mondja el, hanem a számok tükrében ismerteti a lakosság 1848 előtti társadalmi összetételét, a termőföld százalékos megoszlását, és táblázatos kimutatásban, községenkint részletezi a megye úrbéri viszonyait, félévszázad adatainak egymás mellé állításával bőséges és tanulságos összehasonlítási alapot adva. A tanulmányokat szemelvényes forrásközlés egészíti ki (Degré Alajos és Kerecsényi Edit), mely az eddig ki nem adott gazdag levéltári anyagból ad — módszertanilag mintaszerű — ízelítőt, ízelítőt, mert a szerkesztők csak válogattak a nagy anyagból. De válogatásuk nem egyoldalú, nemcsak a szép, a jó, a fölemelő és lelkesítő bemutatására törekedtek, hanem — ahogy írják — be akarták mutatni, „mennyi önzéssel, tehetetlenséggel, ostobasággal, sőt árulással kellett megküzdeni megyénkben is ahhoz, hogy a szabadság eszméit diadalra lehessen juttatni". Az egykorú dokumentumokat jól egészítik ki a Zalakomár környéki nép emlékezetében a szabadságharc koráról ma is élő hagyományok (Kerecsényi Edit). Egészében a kötet nemcsak a megye szűkebb történetének jobb megismerését teszi lehetővé. hanem az országos történetírás számára is fontos fogódzókat ad. * „Szolnok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában" a címe Kaposvári Gyula múzeumi igazgató második, bővített kiadásban megjelenő népszerű művének (Szolnok 1973. 68 1. + 4 1. kép. A Damjanich János Múzeum Közleményei, 31 — 32. sz. Készült 500 péld-ban a Múzeum rotagépén. Megjelent a Szolnoki Papírgyár Hőerőmű Damjanich János Szocialista Brigádjával kialakult együttműködés eredményeként a Szolnok Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának támogatásával.) Az olvasmányos, minden érdeklődőhöz szóló munka a városi jegyzőkönyvek, hivatalos följegyzések, kortárs-levelek és visszaemlékezések felidézésével ad képet 48 helyi eseményeiről, főként pedig az 1849. január 22-i első, és a március 5-i második szolnoki csatáról, Damjanich győzelméről. (A 3. kiadásban érdemes volna a jegyzetekben közölt könyvek könyvészeti adatait is megadni.) * Pesty Frigyes múltszázadi, községenként rendezett kéziratos Helynévtárának 26 észak-bácskai településre vonatkozó névanyagát közli Kőhegyi Mihály és Sólymos Ede. Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában. Baja, 1973.