Századok – 1974
Történeti irodalom - A Kubai Akadémia Történeti Intézetének kiadványai (Ism. Anderle Ádám) 1272/V-VI
1272 TÖRTÉNETI IRODALOM 1272 másait térképezi fel. A tanulmány különösen azokra a külső és belső tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek sokszor odahatnak, hogy a kevésbé fejlett nemzeti mozgalmak nagyobb sikereket tudnak felmutatni, mint a kapitalista fejlődés terén előbbre haladott népek, népcsoportok mozgalmai. A kelet-európai nemzetiségi kérdést érinti a másik két tanulmány: Kővágó László: „Jegyzetek T. G. Masaryk Európa újjászervezési tervéről" és Csatári Dániel: „A második bécsi döntés és a nemzetiségi kérdés". Lényegében mindkét írás azt a problémát feszegeti, amit Csatári tanulmányában úgy fogalmazott meg, hogy a nemzetiségpolitikai döntéseket soha nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy azokat milyen politikai erők hozták létre, s még a jogosnak tűnő döntések sem lehetnek eredményesek és pozitív hatásúak, ha azokat reakciós erőkre támaszkodva hozzák. De míg ez világosan levonható a bécsi döntések következményeiből, sokkal bonyolultabb, ami a masaryki nemzetiségpolitikai koncepciót illeti. Az első világháború utáni Európa térképének megrajzolásában, politikai rendszerének felvázolásában vitathatatlanul jelentős szerepe volt Masaryknak, a Csehszlovák Köztársaság első elnökének. Masaryk a kelet-európai nemzetiségi probléma megoldását, a föderációs elképzelésekkel szemben a kis nemzeti államok láncolatának a kialakításában látta, mely véleménye szerint a nyugati nagyhatalmak és Oroszország[(polgári Oroszország!) támogatása mellett hathatós védőgát lesz a „Drang nach Osten" ellen. A masaryki koncepció — mint arra Kővágó is rámutatott — számos pozitív vonással rendelkezett, azonban minden pozitív irányú törekvése ellenére nem tudott megnyugtató megoldást hozni, részben azért, mert koncepciója akarva-akaratlanul az antant imperializmus behatolásának eszközévé vált Kelet-Európában, másrészt azért, mivel nem tudott teljesen megszabadulni a pánszláv nacionalizmustól. A diplomáciatörténetnek egy érdekes szakaszával ismerteti meg az olvasót Palotás Emil: „A nagyhatalmak és a keleti kérdés 1895 telén" c. munkája, amelyből már világosan kivehetőek a nagyhatalmak új szövetségi politikájának a körvonalai, s világossá vált, hogy Anglia nem támogatja Ausztria-Magyarországot Oroszországgal szemben. Dolmányos István: „A szerb vámháború ós a polgári történetírás" című tanulmányában lényegében azt feszegeti, hogy a polgári történetírás milyen választ ad a történelmi felelősség kérdésére, és mi a helyes marxista válasz. Bizonyos mértékig a második témakörhöz kapcsolódik Balogh Sándorné : „Az orosz imperializmus gazdasági kérdései a szovjet történeti irodalomban" c. írása is. Az egyes tanulmányok részletesebb bemutatására nincs lehetőség. Annak megállapítására kell szorítkoznunk, hogy közzétételük igen hasznos kezdeményezés. Jó lenne, ha ezek, illetve a további ehhez hasonló kötetek a szélesebb történész olvasóközönség számára is hozzáférhetővé válnának. Szokolay Katalin A KUBAI AKADÉMIA TÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI Francisco Pacheco : Facetas del esclavo afrieano en America Latina. Academia de Ciencias de Cuba. Instituto de História. Serie Historica. No. 14. La Habana, 1970, 421. (Az afrikai rabszolga tevékenységének fő formái Latin-Amerikában) Gloria Oarcia: História de Santa Cruz del Norte. Serie Historica. No. 16. La Habana, 1971 24 1. (Santa Cruz del Norte története.) José Luciano Franco : Comercio claudestino de esclavos negros en el siglo XIX. Serie Historica. No. 21. La Habana, 1971. 25 1. (Az illegális rabszolgakereskedelem a XIX. században.) Salvador Morales (szerk.), Mirta Gonzalez és M. de los Angeles Ayón: Situación social en Isla de Pinos antes de la revolución. Serie Isla de Pinos. La Habana, 1969. 270 1. (A társadalmi helyzet Isla de Pinoson a forradalom előtt). Kubában a történelemhez fűződő kapcsolat állandó, napi jellegű. A tömegkommunikációs eszközök munkájában megkülönböztetett, kiemelkedő szerepe van a történelemnek (a Granma-ban, a Kubai KP lapjában minden nap egy oldal történelmi jellegű írás jelenik meg). S mégis — Kubának nincs történelmi szakfolyóirata. Ezért az Akadémia sorozataiban megjelenő füzetek azok, amelyek tudósítanak a kubai történettudomány munkájáról. Maga a Történeti Intézet 1962-ben alakult, fiatal. Tagjainak nagy része is fiatal kutató. Azt mondhatnók, a történettudomány alapjait ma rakják le Kubában. A kutatá-