Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
1240 GELLÉRISÍÉ LÁZÁR MÁRTA A XVI —XVII. sz. magyar naptárainak szerkezete a nemzetközileg kialakult szabályok szerint a következőképpen alakult: — a naptár jeleinek magyarázata. — Az év napjai illusztrációkkal, versekkel, az egyes hónapokra vonatkozó tanácsokkal. — Üresen hagyott rész bejegyzések számára. — Asztrológiai leírások. — A hadakról, háborúról. — Vásárok. — „Chronica" a világ teremtéséről, majd a magyar nép története. A kalendáriumok általános szerkezete a történeti fejlődés során is lényegében ezt a képet mutatja: a két fő szerkezeti egységének (naptári és oktató) megfelelően: — időszámítási és naptári rész. — Tárgyi anyagok: történelmi, egyházi, művelődési, gazdasági, humoros, politikai tartalommal. Az alaki változások is lezajlanak a XVI. sz.-ban, a kezdeti 32-ed rétből fokozatosan 4-ed rét nagyságúvá válnak a naptárak.79 A történeti fejlődés jelentős pontja a reformáció. Természetesen a protestáns egyház is ugyanúgy alakította saját hitfelfogása szerint a kalendáriumot formai és tartalmi kérdésekben, mint időről időre a katolikus. Egyes szerzők szerint a protestáns naptárkiadó tevékenység nyomán a népkönyvvó válás folyamata jelentős mértékben meggyorsult.8 0 A XVII. sz.-ban alakulnak ki az ún. „történelmi kalendáriumok", magyar nyelven először valószínűleg az 1513. évi debreceni kalendáriumban jelenik meg ilyen jellegű rovat, itt: „Rövid Chronica, világ teremtésétől fogva" címmel. E rész tartalmazta a világtörténetet az ószövetségtől fogva, tárgyalta az ókort, majd a magyar történelmet a magyarok bejöveteléről 1608-ig. Az ilyen típusú kalendáriumoknak ill. rovatoknak célja a példaadás a szentekre, mártírokra és más kiemelkedő alakokra való emlékezéssel.81 A rendszerint még valamely főúrnak vagy püspöknek ajánlott magyar kalendáriumokat már nagyobb mennyiségben és számos helyen adták ki a XVI —XVII. sz-ban. Kalendárium előállító helyek a XVI. sz.-ban: Bártfa, Debrecen, Galgóc, Kolozsvár, Nagyszombat, Nagyvárad, Gyulafehérvár. Ezekhez kapcsolódtak a XVII. sz.-ban még Csepreg, Brassó, Kassa, Zsolna.82 A korszak legjelentősebb kalendáriuma (mely később egy típus alapját is szolgálta) a Brever család nyomtatásában megjelent „Lőcsei kalendárium", mely megjelent német nyelven is, elterjedt Sziléziában, Lengyelországban.8 3 A XX. sz.-i nyomdásztörténész is kiemeli szabatos szedését, szép ós többféle betűanyagát, kétszínű nyomását ós jó beosztását.84 79 Firtinger, 28. 80 E folyamat viszonylag részletes bemutatását Jakab és Adleff végzik el munkáikban. 81 A történeti kalendáriumok jelentőségéről ld. Kovács, 21. A példa német, az Eber-féle történeti kalendáriumok igen elterjedtek, a XVI. sz. végén működő kalendáriumszerkesztő igen szépen fejti ki az idő ós a világról alkotott kép teljességéhez hozzátartozó tanulságok jelentőségét. Ld. Adleff, 27. Mint divatjelenségről ír erről Monsberger (i. m. 6). 82 Ld. Firtinger, 29. 83 Elterjedtségét közmondás is megörökíti: „Hót országra szól, mint a lőcsei kalendárium" — O. Nagy, 446. 84 Firtinger, 30. Újranyomása is megtörtént, éppen könyvtörténeti értékének hangsúlyozására: „Kalendárium az Christus Urunk születése után az 1906. évre. Az ősi lőcsei kalendáriomnak 117. évfolyama, Szepesvármegye teljes címtárával. Szerk. Hajnóczy R. József. Lőcse, 1904.
