Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
1238 GELLÉRISÍÉ LÁZÁR MÁRTA síkra a különböző szerzők.6 2 Hogy ennek ellenére fennmaradt a kalendárium elnevezés, annak okát abban lehet keresni, hogy a kalendárium szóhoz az évszázadok során tapadt jelentés az egyéb naptáraktól való megkülönböztetést jelentette, s ezt úgy látszik továbbra is hangsúlyozni kívánták a kiadók.63 Egy század elejei kalendárium-történet összegyűjtötte a magyar kiadású címeket, néhány példa után (Cisio, Kalendárium, Judicium, ítélet, Almanach, Practico, Prognosticon, Naptár, Névkönyv, Cím- és Névtár) majd megállapította, hogy ez időre az elnevezések megszámlálhatatlan sokasága alakult ki az irodalomban.64 A kalendárium szóhoz, mint kifejezéshez jellegzetes értelmezések, sztereotípiák kapcsolódnak. Az egyik az általános bölcsesség megtestesítőjének tekinti,6 5 a másik kifejezetten pejoratív értelemben használja, a műveletlenség és elmaradottság érzékeltetésére. Széles körben elfogadottan igen alacsony tartalmi értéket tulajdonítanak a kalendáriumoknak, mind a mai napig. Jellegzetes e szempontból, hogy a jelenleg közkézenforgó szótárak, a lexikonok a „kalendárium" szót csaknem mindig a negatív tartalmú jelentés oldaláról magyarázzák.6 6 2. A magyar kalendárium-irodalom fejlődésének néhány jellegzetes vonása A magyarországi kalendárium-irodalom történeti alakulásáról számos tanulmány jelent már meg. Ezek elsősorban a kezdeteket (XVI—XVII. sz.) tanulmányozzák, részletesen bemutatva esetenként a régi magyar kalendáriumok egy-egy értékesebb darabját.6 7 (Értéke még e tanulmányok egy részének, hogy kiegészítésképpen felsorolják az általuk ismert és vizsgált kalendáriumokat időrendbe szedve és könyvészeti adatokkal ellátva.6 8 62 „Nyilvánítsuk tehát mi írók, az összes magyar olvasóközönség előtt ünnepélyesen, hogy a kalendáriom czim helyébe a naptár czímét most már végképpen megállapítjuk, elfogadjuk, nyelvünk birodalmában megörökítjük. A jövőre is ...latin ezímet viselő naptárnak anthema helyett azt kívánjuk, hogy annak vásárlója között magyar ember ne találtassék senki." ld. Edvi Illés, 1865. 181. 63 Az Új Magyar Lexikon (4. köt., 14) meghatározása a „kalendárium" szó fennmaradását egyenesen a tömeges kiadványtípus elterjedésének tulajdonítja. Érdekes jelenség még, hogy a Révai Kiadó a század elején a korábban „Általános Könyvjegyzék" címmel megjelent kiadványát „Révai Kalendárium"-ra változtatta, ellátva azt naptári részszel, propaganda értéket tulajdonítva magának az elnevezésnek. Ld. Révai, I. 377. 64 Vö. Jakab, 19, Firtinger, 26. 65 „Nem kalendárium az én fejem" (0. Nagy, 328). „Kalendárium a szava,/ Biblia a tette" (Váci Mihály). 68 Szerény állat itt a lélek,/Nem kér szénát abrakot. Mint szamár a gazt/ zabálja A kalendáriumot/ (Petőfi Sándor : Okatootáia: — P. S. Összes költeményei. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972. 816). A kalendárium3„a,ía\usi népnek szánt rendszerint alacsony színvonalú és tudománytalan írásműveket" tartalmaz. Ld. A Magyar nyelv értelmező szótára, 3. 712 — 713. „A nagy újságkiadók kalendáriumai az elmúlt év időrendi eseménytörténete mellett szintén adtak ki — általában silány — szépirodalmat." ld. Üj magyar lexikon, 4. 14. 67 Ld. a magyarokra elsősorban Kovács, i. m. (aki 1711-ig dolgozza fel a témát) és Firtinger, i. m. A német-szász anyagra Teutsch, Adleff, Monsberger i. m. Legújabbkori feldolgozás: Jakucs, i. m. Találunk még adatokat Mátray, Jakab, Szélpál munkáiban. Egyegy speciális problémával foglalkozik Sashegyi, Gárdonyi, Trócsányi i. m. Igen érdekes és értékes Weger i. m., amely a kalendáriumok kialakulásának folyamatát mutatja be, Regiomontanus asztrológiai naptár sorsának történeti alakulásán keresztül. Jelen munka nem is kívánja újból feldolgozni a kérdést — csupán néhány, a történeti fejlődést jól jellemző mozzanat kiragadásával próbálja érzékeltetni a kapitalizmus korszaka szempontjából lényeges folyamatot, — a történeti előzményeket. 68 A XVI. századi kalendáriumokat; Szabók Károly i. m., Kovács 15, Mátray, 29 — 30, XVII. sz.: Kovács, 8—11; Mátray, 31 — 34. XVIII. sz.: Mátray, 34—37. Az erdélyi német-szász kalendáriumokat: Teutsch, (1633-1840) 29 — 32, Adleff (1612—1905.), 81-96.
