Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI

A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM-IRODALOM 1233 A meghatározások nagy része a kalendárium időjelző funkcióját hangsúlyozta.34 Ez természetes, hiszen akár főfunkcióként, akár ürügyként, minden kalendárium-típusú kiadványnak a naptár-rész adta és adja meg az alapjellegzetességét. Az időjelző funkció kiemeléséhez közvetlenül kapcsolódnak azok a vélemények, melyek a kalendáriumot ekképpen divatcikként kezelik, — éppen mivel alap jellegzetességeihez hozzátartozik, hogy érvényessége szűk, előre meghatározott időszakra szól.3

8 Monsberger R. Ulri/c: A hazai német naptárirodalom története 1821-ig. Bp. 1931. (Német Philológiai Dolgozatok, 46.) Naményi Lajos: i. m. O. Nagy Gábor: Fazekas Mihály kalendárioma. — Vándortűz, 1947/6. sz. 70—72. Ortutay Gyula: i. m. Pintér Jenő: i. m. Rákosi Jenő: Kalendárium. — Pesti Hírlap Nagy Naptára, 1929. 162—164. Révész Imre: A negyvenéves Kalendárium. — Debreceni Képes Kalendáriom, 1940. 36— 37. Sashegyi Oszkár: A kalendáriumok cenzúrája. — Magyar Könyvszemle, 1942. 18 — 26. Schedius Lajos : Kalendáriumok. — Figyelmező, 1839. 4. sz. 49 — 53, 5. sz. 75—79, 6. Sz» 85-92. Söreghy János : A debreceni kalendárium rövid életrajza. — Debreceni Képes Kalendáriom, 1940. 37 — 38. [,Söreghy János] ; A szegény ember és a vásári ponyvairodalom. Hogy lehetne a nép legalsó rétegeit jó olvasmányokhoz juttatni. — Debreceni Képes Kalendáriom, 1940. 114—116 (a továbbiakban: Söreghy 1940/b). (Spect. sec:) A naptárgyártás titkaiból. — Corvina, 1889. 34. S. Szabó József: Régi debreceni Kalendáriumok. — Debreceni Képes Kalendáriom, 1938. 56-60. Szabó Károly : A XVI. századbeli magyar kalendáriumok. — Magyar Könyvszemle, 1876. 14 — 21. Szádeczky Lajos : A naptárjavítás története. — Századok, 1882. 656 — 659. Szekszárdi László : A százesztendős jövendőmondótól a Népszava Naptárig. — Népszava, 1935. dec. 8. 19. Friedrich Teutsch: Die deutschen Kalender Siebenbürgens. — Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürg. Landeskunde, 1891. 3. sz. Tichy Ákos: Az idei naptárakról. — Grafikai Szemle, 1895. 2. sz. 19—22. Toldy Ferenc: Régi magyar naptárak. — Új Magyar Múzeum, 1853. II. köt. 188—190. Trócsányi Zoltán: A XVIII. század magyar könyveinek olvasóközönsége. — Magyar Könyvszemle, 1941. 22—37. Vahot Imre: A naptárról. — Vahot Imre Nagy Képes Naptára, 1855. 35. Waltherr László: Némely észrevételei az 1840.-iki Mezei Naptárra. (Év és kiad. nólk.) Weger Imre : Regiomontanus és a népnaptárak. Bp. 1937. (Német Néprajztanulmányok) Ilyen a már előbb idézett múltszázadi órtelmező-szótárbeli megfogalmazás (vö. a 32 sz. jegyzettel). E céllal készült Székely István magyarul először készített kalendáriuma. 35

Székely István bevezetője az 1538-ban megjelent magyar nyelvű kalendáriumához: „Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ó nyelvén kalendáriumot szerezne, kiből az esztendőnek ünnepeit megtudhatná, igen jónak vélém én is, hogy a magyar nyelvre kalendáriumot fordítnám, kiből megtudhatnák a gyermekek nem csak az ünnepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőben, az húshagyót, mely nap lenne meg az újság, hány órán támaelna fel minden napra az nap, mikor kezdődnék a tavasz, nyár, ősz, tél; kibe ennek felette becsináltam a magyar Cisio-1, hogy könyv nélkül is az ünnepeket megvethetnék, mivel vélém, hogy valamit használok a magyarul olvasó gyermekeknek, kit jó néven ha veendnek, többre és nagyobbra igyekezünk."Ld.»Szabó К. : i. m. 19. Vahot Imre mint kalendáriumszerkesztő is ezt a jellegzetességet emeli ki. Ld. i. m. 35. Rákosi Jenő szerint pedig: „az időnek gyakorlati használatra való felosztása" ld. i. m. 162. Nem véletlen, hogy a Rákosi nevéhez fűződő Kincses Kalendáriom egész fennállása alatt a legjobban ragaszkodott a jó időrendi beosztáshoz. 36

Ily módon hangsúlyozza pl. Horváth (i. m. 17) erős különbözőségét más könyvtől, melyből „mindenkor újat venni tanácsos". Ezt a véleményt követi Mátray is, (i. m. 13*