Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Gellériné Lázár Márta: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában. 1850—1945 Előzmények, hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához I. rész E munka célja, hogy egy jellegzetes tömegkiadvány-típus, a kalendáriumok helyét kijelölve a magyar művelődéstörténet egészében bemutassa azokat az elméleti előfeltevéseket és módszereket, melyek segítségével e sok szempontból speciális és igen régi múltra visszatekintő kiadvány-típusnak egy átfogó történeti szakaszra, a magyarországi kapitalizmus időszakára szóló vizsgálatát megterveztük és lebonyolítottuk.1 Ugyanitt kíséreljük meg a kalendáriumok alapjellegzetességeinek feltárását, a róluk szóló vélemények, viták bemutatását és összegzését — megkísérelve behelyezésüket egy tágabb keretbe; mely keretet a szakirodalom tömegkultúrának nevez.2 Miután ehelyütt a vizsgálódás eredményei3 még nem kaphatnak helyet, a téma feltárásának e szakasza egyaránt tartalmazza a már tisztázott pontokat, a kérdőjeleket és azokat a kérdésfeltevéseket, amelyek megválaszolását kifejezetten a feldolgozástól és a további elemzéstől várjuk. I. A TÉMA HELYE 1. A kulturális tömegjelenségek történeti vizsgálatának jelentősége E vizsgálat céljainak kitűzésekor a történetiség elvét két okból tartjuk szükségesnek külön hangsúlyozni. 1. Viszonylag elhanyagolt terület a kulturális tömegjelenségeknek, mint a művelődéstörténet teljesjogú részének kutatása. Ez alól szisztematikus kivételnek csupán a sajtó történeti vizsgálata tekinthető. Egyéb területeinek (alacsony értékű irodalmi termékek, ponyva, operett, sláger stb.) számbavétele, mindenkori aktuális hatásuknak felmérése egy-egy kor összművelődési viszonyain belül nagyrészt nem történt még meg. Löwenthal egyenesen a történeti elemzések hiányára vezeti vissza a tömegkultúra jelenségeinek vizsgálatában aktuálisan fellelhető tisztázatlanságokat.4 A történeti szemlélet ezen a területen meglevő hiányának legfőbb oka, hogy e kulturális termékeket — egy széles 1 A vizsgálat 1972 júniusában, az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont kezdeményezésére idült, feltételeit az Intézet biztosítja. 2 A tömegkultúrával kapcsolatos elméleti keretet elsősorban Kloskowska és Löwenthal munkái alapján próbáljuk megrajzolni. Ld. Antonina Kloskowska: Tömegkultúra. (Kritika és védelem.) Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971. — Leo Löwenthal: Irodalom és társadalom. A könyv a tömegkultúrában. Bp. Gondolat, 1973. 3 A vizsgálat eredményeinek számítógépes feldolgozása még folyamatban van. 4 Löwenthal, 16., 93., 96 — 97.
