Századok – 1974
Közlemények - Sey István: A balti kormányzóságok jobbágytörvényhozása 1765–1819 között 1207/V-VI
A BALTI KORMÁNYZÓSÁGOK JOBBÁGY TÖRVÉNYHOZÁSA 1215 Az összecsapások állandóan napirenden vannak és tetőpontjukat a Rannau-birtokon érik el. A helyszínre kiérkező tanácsosnak mondják az elkeseredett felkelők: „..Inkább hagyjuk a torkunkat átvágni, mintsem ezen norma szerint kezdjünk el dolgozni..."42 A robotosok nem is veszik fel a munkát addig, amíg 160 kivezényelt katona a munka felvételére nem kényszeríti őket. A lázongások híre hamar eljut Péter várra és ez mind a cárt, mind a kormányt erélyes intézkedések foganatosítására sarkallja. 1800. szeptember 28-án cári rendelet kötelezi a szenátust az új balti főkormányzó N. Nagel által beterjesztett anyag áttekintésére.43 A jobbágyok helyzetén könnyíteni akaró tervezet elemzése a szenátusban csiga lassúsággal halad előre. Majd három év múlik el az egyéb iratok tanulmányozásával, amíg végül semmi konkrét eredményt nem tudván felmutatni, hagyják a kérdés e fórumon történő további tárgyalását. A sikertelenség oka többek között azzal is magyarázható, hogy I. Sándor (1801 — 25) trónra lépése után a külpolitikai problémák megoldását tartja elsőrendű feladatnak. Az ifjú cárnak azonban hamarosan be kell látnia, hogy addig nem lehet Bonaparte Napóleon méltó ellenfele, amíg az égető belpolitikai kérdések nem nyernek megnyugtató megoldást. Aggasztóbbnál aggasztóbb hírek érkeznek a fővárosba. 1802 októberében a lívlandi Kaugurában valóságos háború zajlik le. Nem kevesebb mint 3000, de egyes szemtanúk állítása szerint legalább 6000 jobbágy lázad fel a feudális önkény ellen. A fegyvert fogó jobbágyokat csak ágyúk bevetésével tudják megadásra kényszeríteni. A kaugurai véres események méreteinek megfelelő hatást gyakorolnak a jobbágytörvényhozás további menetére. Az újonnan alakult Tartui Egyetem rektora, G.F. Parrot fővárosi tartózkodása idején teljes őszinteséggel tárja fel a felkelés indító okait és lefolyását.44 Parrot a cárral történt személyes megbeszélése végén megbízást kap egy a jobbágyok helyzetét tanulmányozó bizottság létrehozására, amelynek sem személyi összetételéről, sem tevékenységéről nem tud semmit a történelemtudomány. I. Sándor az egyre fenyegetőbbé váló külpolitikai helyzet miatt minél hamarabb szeretné nyugalmasnak látni a balti tájat. E célból hozza létre a magasrangú államtisztviselőkből álló „Lívlandi Ügyek Vizsgálata Bizottságot". Tagjai kivétel nélkül jószándékú emberek, akik azonban legnagyobb tudásuk és legjobb akaratuk ellenére sem tudnak megbirkózni a reájuk bízott feladattal4 5 . Nem ismerik ki magukat a balti privilégiumok bonyolult rendszerében, de nem sokkal többet tudnak a svéd törvényhozás jobbágyvédő intézkedéseiről sem. A balti bárók és földesurak megtagadják minden eredeti okirat, dokumentum kiadását, ezzel eleve lehetetlenné téve mindennemű érdembeni munkát. Az uralkodó látva az ügyek egy-helyben topogását, 1802. december 24-én levélben hívja fel a balti kormányzó figyelmét arra, hogy a reformok már felettébb szükségesek lennének. Ugyanakkor belügyminisztere útján magához kéreti F. W. Siwerset, akinek megengedi reformgondolatai ismételt előterjesztését a soron következő landtagon. Siwers 12 pontba sűríti a jövőben szükséges fontosabb változásokat. Eszerint szűnjék meg a jobbágy eladományozása (1. pont), és senkinek se legyen joga,rendesen dolgozó jobbágyot földjétől megfosztani. (3—4, 7. pont). A jobbágyok szolgáltatásai és kötelezettségei a törvényben meghatározottakon túl, a svéd taksa rendszerén alapuljon. A kisegítő vagy rendkívüli munkát be kell számítani az össz-szolgáltatások mennyiségébe. Minden földesúr adjon egy nyomtatott robotkönyvet, amelyben pontosan feltünteti a rész érői követelt szolgáltatások mértékét, beleértve a legkisebbtől a legnagyobbig (2. pont). Minden házasságra lépő férfit és nőt adott nagyságú földdel kell megajándékozni, hogy megszűnjék a lakosság számának további csökkenése. A földesúrnak ne álljon jogában házasság megakadályozása (5. pont) 42 Kahlc Ju.: Kreszt'janszkoe dvizsenie . . . 121. 43 Ludvig von Nagel főkormányzó a reformanyaggal együtt elküldi saját elképzeléseit tartalmazó vázlatokat is. Eszerint vissza kellene térni a svéd taksa rendszerhez úgy, hogy a 40 tallér értékű kötelező roboton és a 20 tallér értékű természetbeni adón felül minden földesúr saját belátása szerint még 30 tallér értékben követelhet szolgáltatást. Traat A. : Pravovoe polozsenie kreszt'jansztva v Lifljandii v period razlozsenija feodalizma Tartu, 1955. 12. (Avtoreferat). 44 A tartui (dorpati) egyetem alapítására 1802. ápr. 21-én kerül sor. Első rektora a liberális nézeteiről ismert Georg Friedrich von Parrot lesz. Traat A.: Parrot ja talurahva küsimus Liivimaal. Rmt: G. F. Parrot 200-ndale sünniaastapäevale pühendatud teadusliku konverentsi materjale. Tartu, 1967. 163 —179. 45 A bizottság tagja lesz V. Kocsubej belügyminiszter, N. Novoszilcev, az Orosz Tudományos Adadémia elnöke, A. Csartoriszkij külügyminiszter, hogy csak a legtekintéyesebb személyeket említsük. 12 Századok 1974/5 - 6.
