Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

A „HUSZADIK SZÁZAD" TÖRTÉNETÉHEZ 1199 Épen azért nekünk nem is kell sőt nem is szabad törődnünk azzal, hogy merre fordul a nagy közönség érdeklődése miként ezt Gratz óhajtja. Ezt az alacsony feladatot mi a magunk részéről sohasem tartottuk a H. Sz. feladatának. A mikor lapunk megindult, bízvást állíthatjuk, nálunk azt sem tudták, hogy mi a szociológia ; a közönség érdeklődése semmi esetre sem fordult feléje, de még tudományos köreinké sem. Hogy ma már elég szélesm agyar olvasó közönsége van a szociologiai kérdéseknek, igen nagy mértékben annak köszönhető,hogy a H.Sz. nem kereste, hogy mi iránt érdeklődnek sokan. Lássuk tehát most már a vádakat : Ad. I. Tisztelt társunk azzal vádol bennünket, hogy programmunk „még csak az egész szociáldemokrata párttal sem azonos, hanem egy fraktiójának, még pedig legridegebb és legdokrinärebb fraktiójának nézeteit vallja egyedül üdvözítőknek" ; hogy minket „szektarius fanatizmus" tölt el, hogy „prononszirt egyoldalú párt emberek" vagyunk stb. Súlyos vádak, de bizonyítékokat hiába keresünk rájuk t. társunk emlékiratában. Mindössze egy határozott tényt említ, azt hogy nekünk egy ellenszenves cikket vissza utasítottunk volna. De ha ennek az egy ténynek is jobban utána járt volna, megtudhatta volna, hogy ezt a cikket azért küldtük vissza mert nem tartozott ama tudományosan megokolt ellenvéleményekhez, melyekről programmunk beszél, hanem az bizony (egy kezdő egyetemi hallgatónak) szegény, a H. Sz. nívóján messze alul maradó cikkecskéje volt. Egyéb bizonyítékai még gyöngébb lábon állanak. Ha t. társunk a szocializmus különböző irányait ismerné s főleg ha tudná, hogy a nyugati irodalom mit nevez „orthodox szocializmusnak" nem kockáztatta volna meg azt az állítást, hogy mi kizárólag az orthodox szocialista irányt kultiváljuk — nem kockáztatta volna meg, mivel a H.Sz. - ben egyetlen oly cikk sem látott napvilágot melyre ezt a jelzőt némi joggal alkalmazni lehetne. Ellenkezőleg a H. Sz. volt talán az első orgánum hazánkban mely az egyoldalú német marxista tanokkal szemben a szocializmus minden újabb fontosabb termékét kulturális életünkbe bevezetni igyekezett. Hasonlóan alapos az a vádja, hogy mindenféle harmadrangú szocialista részletkérdéssel tömjük tele szemlénket. Mert bár talán Michels cikke rövidebb is lehetett volna, annak jelentősége mégis elnézővé fog tenni nagyobb terjedelmével szemben mindenkit, a ki ismeri a német mozgalom erős hatását a mi szocializmusunkra, ismeri nagy lapjaink szégyenletes tájékozatlanságát ezekben a kérdésekben, nem is beszélve arról, hogy Michels tanulmánya mintául szolgálhat arra, hogy miként kell politikai felvételeket csinálni egy ország közéletéről. Micsoda más cikk ez mint pl. Wiener Moszkó ama szörnyű félhivatalos tanulmánya, melyben a H. Sz. régibb olvasói egykor kínosan hosszú hónapokon is gyönyörkedhettek ! Ama cikkek pedig a franczia tzoczializmusról s antimilitarista propagandáról melyekre Gratz céloz csak az előtt tűnhetnek fel hiábavaló „hajszál finomságú disztinktióknak" a ki az európai szocial politikát absolute nem ismeri, míg minden abban csak némileg jártas ember tudja, hogy a revolutio vagy az evolutio problémája — tudományban s politikában egyaránt — a legjobb európai elméket a leglázasabban foglalkoztatja, hisz a közeljövő mind sürgősebben választ követel erre a kérdésre. Ad. II. és III. A következő két vádpontot jó lesz együvé foglalni, mivel egymással szorosan összefüggnek. Ha igaz az tényleg, miként Gratz állítja, hogy mi derűre borúra hordjuk össze az idegen külföldi eszméket, melyek országunkat nem érintik, melyek nálunk gyökeret nem verhetnek, hogy „rendszeresen és szándékosan elhanyagoljuk a népünket s honunkat leginkább foglalkoztató nagy kérdéseket", hogy még idétlen külföldieskedésünkben sem tudjuk a fontosat a lényegtelentől megkülönböztetni: ha mind ez igaz, akkor csak természetes, hogy az ilyen elfogult s bornírt emberek politikája »terméketlen maradi, valóságos hóbort, melynek komoly s reális eredményei nem lehetnek, mely nem képes utat mutatni a haladásra szomjas embereknek. Tehát mindenek előtt a premisszákat vizsgáljuk meg. 11 Századok 1974/5 - 6.