Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

1192 PÓK ATTILA Barátainkkal megbeszélve a dolgot a Te jelöltséged találkoznék a legtöbb rokonszenvvel, mert leginkább programmot jelentene, és megczáfolná azt a véleményt, hogy a mi neveinknek lekerülése a lapról irányváltozást jelent. Azonban Te sem vagy teljesen független s az előbb-utóbb bekövetkező reakció állásodat vehetné el. E mellett távolságod Pestről azt a hitet kelthetné, hogy puszta Strohmann szerepről van szó. Zigány önként ajánlkozott, de senkisem szeretné. Se nem eléggé független, se nem eléggé modern. Ilyen körülmények között legtöbb megnyugvást а К égi János neve keltene. A fiatalabb generációban eléggé ismerős, bátor és elszánt ; vélünk teljesen egyetért, tökéletesen független. A lap irhát mindenkiről és mindenről. E mellett Pesthez oly közel van, hogy a Strohmann kifogás is elesik. Mindehhez: jövő politikai pályafutásához alkalmas ouverture volna kifejezett vezérsége nálunk. Mit gondolsz elsősorban a magad személyét illetőleg, mert mint mondám, ezt tartanák legjobbnak."1

0 Somló azonban Szabó Ervinhez intézett 1903. november 14-i levelében visszautasítja a kérést ós Kégl Jánost ajánlja maga helyett szerkesztőnek. Elhatározását így indokolja: „A magam előnyei főleg abban állanak, hogy az én tevékenységem inkább áll összhangban azzal, amit a H. Sz. is képvisel, mint a Jánosé. Ezért az ő szerkesztősége esetén talán még fokozottabb mértékben fog felhangzani a be nem avatottak részéről az a kérdés, hogy miért éppen Kégl? Ez azonban csak egészen átmeneti előny. Végülis az a lényeg, hogy milyen a lap. Ezt pedig mindenképpen ti csináljátok, bármelyikünk is biggyeszti oda a nevét. . . Kégl neve azt sem jelenti, hogy a lap ezentúl inkább lesz nem tudományos, hanem politikai, mint eddig. János aktív politikai karriere nincsen annyira közel. Ezekkel szemben Kéglből kevésbé ri ki a Strohmann és az ő szerkesztősége semmi esetre sem okoz a lapnak kellemetlenséget, míg nálam nincsen egészen kizárva, hogy innen jövő ösztönzés révén a lap minden merészebb mondását ki fogják piszkálni és elferdítve kolportálni."11 A szerkesztőbizottság elfogadta Somló érveit; erről és a Huszadik Századdal kapcsolatos új tervekről Jászi értesíti Somlót 1903. november 16-i levelében: „Aggályaidat méltányoljuk és számolunk velük. Tegnap beható eszmecsere után arra a véleményre jutottunk, hogy János legyen a felelős szerkesztő, de ne szerepeljen a lap homlokán, hanem a legvégén egészen apró betűkkel, hogy ez is jelképezze, hogy csak a sajtótörvénynek akarunk eleget tenni. Ha Jánosnak ez a megoldás nem lesz kellemetlen, akkor minden rendben van. A lap homlokán miként pl. a Neue Zeitnél csak annyi fog állani, hogy a lap szellemi részét érintő közlemények Ödönhöz, a szerkesztőség titkárához küldendők. Gratz Guszti a dolgokat, melyeket Ödön közölt vele látható szárazsággal és bosszúsággal fogadta, bár azt mondta, hogy örül neki, mert már rég keresi az alkalmat, hogy a laptól megváljon. Azt is elmondta, hogy közöttünk semmi kapocs nincs, hogy ő. . .azokkal ért egyet, akik kiléptek; hogy a bizottságot is oda fogja hagyni, mert az ő közreműködésének már nincs értelme stb. Különösen ellenem kelt ki, s azzal vádolt, hogy nem akarok helyt állani az élveimért, stb. Mindebből csak az az aggodalmam, hogy Hegedüsék (miként már tavaly) Gratz távozása folytán heves támadást fognak intézni ellenünk s igyekezni fognak a Társasággal való viszonyunkat felbontatni. A helyzet különben is feszült. Hegedűs támadásra készül a munkástanfolyam bizottságában, mert Wolfner előadásaiban a »liberális« lelkeknek fájdalmat okozott antiklerikális tendenciájával. Félni azonban nem félek, mert nagy többségben vagyunk. . . Hatvany azt 10

Jászi Somlónak, 1903. nov. 8. OSzK, Kézirattár, jelzet nélkül. A levél egy más részét idézi Szűcs László : A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez. Századok, 1963/6/1216. 11

Somló Szabónak, 1903. nov. 14. Párttörtóneti Intézet Archívum 729/42/8.