Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1174 MAYBE MÁRIA d) A görög kat. egyházak szükségeinek fedezésére bizonyos átalány az évenkinti vallásalapítványi költségvetésbe felvétessék. e) Görög kat. lelkészeink a kor igényeihez képesti ellátásáról az állam gondoskodjék. f) Tekintve hogy az országgyűlés állandóan Pesten tartatik, melly időben megjelent püspökeink, képviselőink, úgyszintén a helybeli tisztviselők, katonaság, egyetemi ifjúság és a felvidékről évről évre oda sereglő görög katolikusok számára a vallás gyakorol, hatása, s szentségek kiszolgáltatása czéljából ott görög kat. templom s lelkészség alapi tessék s a vallásalapból illendően elláttassék. V. A nevelésügyre nézve: a) Nevelési ügyünk vezetése a IV-ik pontban körvonalazott önkormányzatú egyházunkra bízassák. b) Az orosz nemzetiség lakta megyékben meglevő s netalán felállítandó nyilvános tanintézeteknél rendes előadási nyelvül a magyar nyelv mellett az orosz is használtassák. c) A földművelés s ipar terjesztése czéljából nemzetiségünk által tömören lakott valamely vidéken egy önálló földmívelési, s ipartanoda létesítessék. d) Az eperjesi görög kat. egyházmegye számára Eperjesen papnevelő intézet, s tanítóképezde alapítassék, s az ott meglevő államgymnasiumnál az orosz nyelv részére tanszék rendszeresítessék. e) A néptanítók illő ellátásáról az állam gondoskodjék. /у A pesti közös egyetemnél az orosz nyelv s irodalom művelésére egy külön rendes tanszék biztosítassék. g) A szellemi s anyagi jólét előmozdítása czéljából összejövetelek szabadon gyakoroltathassanak. VI. A hűbériségre nézve: Minden szabad alkotmánnyal bíró státusnak főczélja mindenkit kivétel nélkül a közös boldogító szabadságban egyenlően részesíteni, de sajnosan vannak számos testvéreink vallás s nemzetiség külömbsége nélkül, kik az 1848-ik alkotmányos jogok élvezetétől máig megfosztva szenvednek, ilyenek az urbérhez nem tartozó robotozó zsellérek, — ide tartoznak mint a feudalismus maradványai a regale dézsma s egyéb a volt szolgaságra emlékeztető kötelékek, mellyekre nézve kívánjuk, hogy részint az állam, részint az illetők megváltása által mielőbb végkép megszüntessenek. Melly kívánalmak kifejezésénél a hon s testvéri szeretet, úgy nemkülömben a jogegyenlőség szent elve által vezéreltetvén azokat hő kívánalmainknak valljuk, s nevünk aláírásával erősítjük. Littmanován 1868-i január hó 11-én. 6. SZ. A KÁRPÁTALJAI KÖRZETEKBEN AZ 1861, 1865. ÉS 1869. ÉVEKBEN MEGVÁLASZTOTT KÉPVISELŐK NÉVSORA: 1861 Bernáth Zsigmond, Bereg vm. nagykaposi körzet Buday Lőrincz, Bereg vm. felvidéki körzet Demjén István, Bereg vm. kaszonyi körzet Eötvös Tamás, Bereg vm. munkácsi körzet Ilosvay Bertalan, Ugocsa vm. nagyszöllösi körzet Jura György ifj., Máramaros vm. sugatagi körzet Kandó Kálmán, Ung vm. ungvári körzet Lónyay Menyhért, Bereg vm. beregszászi körzet Markos György, Ung vm. nagybereznai körzet Mihályi Gábor, Máramaros vm. vissói körzet Ráthonyi Lajos, Ugocsa vm. halmi körzet Seregélyi Sándor, Máramaros vm. ökörmezői körzet Szaplonczay József, Máramaros vm. szigeti körzet Szöllösy Károly, Máramaros vm. huszti körzet Török Napoleon gróf, Ung vm. szobránci körzet Várady Gábor, Máramaros vm. técsői körzet valamint mint ruszin Dobrzanszky Adolf, Sáros vm. zborói körzet.