Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

118 DUCZYNSKA II.ONA »politikai egylet«, mint az összes többi egylet, hanem egészen határozott politikai irányvonal szerint befolyásolt erőszakszervezet." A gondolatmenet a tiszta gondolkodás, a felelősségérzet és a kihívás személyes hangnemében zárul: „Teljesen biztos vagyok magamban és tudom, hogy katonai szaktudásomhoz hozzátanultam annyi politikai, de különösen marxista ismeretet, hogy most már bízom magamban, hogy ilyen értelemben is képes vagyok biztos ítéletet kialakítani. Lehet, hogy ez az egyik oka annak, amiért én, önálló véleményemmel, nem vagyok többé túl kívánatos a Wienzeile számára." A továbbiakban Korner kifejti, hogy minek nem szabad lennie a Schutzbund-nak és hogy mi: a proletár egyletnek és a katonásdinak a keveréke. „A Schutzbund-ról az a véleményem, hogy minél tovább tart a Schutzbund jelenlegi állapota és tevékenysége, annál hátrányosabbá válik szerepe a Párt részére, politikai okokból és annál veszélyesebbé a munkásmozgalom sorsára erőszak technikai szempontokból." Az a megokolás, hogy a Schutzbund, tehát a proletariátus fegyveres védelmi szervezete nem lehet ugyanolyan „politikai egylet", mint a többi egylet a Párt keretein belül, különösen előrelátó. Napjainkban a felszabadulási harcok színhelyén — mindenekelőtt Latin-Amerikában — forradalmi pártoknak és gerillaszervezeteknek az egymáshoz viszonyulása szerteágazó viták tárgyává és a felszabadító mozgalmak kulcskérdésévé vált. „És mert a politikai és a szakszervezeti irányvonal kialakítása", folytatja Korner, „a kulturális osztályharc más egyesületekben játszódik le, csak magától értetődőnek tűnik, hogy a Schutzbund elsősorban az erőszak kérdéseivel foglalkozzék az orsztályharcban. Valóságban azonban a Schutzbund »politikai egyletesdit« játszik. Ehhez nem kell technikai szakismeret, és nem igényel további munkát, sem pedig további fáradozást." Az egyleti szellem megtestesítését Korner Heinz-ben és Deutsch-ben látja, míg a két katona, Eif 1er és Mayer, anélkül, hogy különösebb szakismerettel rendelkeznének, rávetik magukat a „leggyerekesebb egzecíroztatásra", mely persze sok szempontból nem teljesen mellőzhető. Az ő tevékenységüknek azonban semmi köze sincs a proletariátus és a fasiszta kapitalizmus között kialakuló komoly összecsapásra való felkészüléshez. „Ezek szerint egymás mellett fut: a politikai egylet (Heinz, Deutsch), mely sok szempontból már ellentmondásban áll a Párttal és a katonai kiképzés (Eifler, Mayer), mely viszont csak blöffölni tud." Körner most már áttér annak vázolására, hogy milyen irányba szeretné a Schutzbund-ot befolyásolni és hivatkozik azokra a technikai utasításokra, melyeket polgárháború esetére kiadott. Történelmi-didaktikai cikkeit Korner egyaránt írta a katonák és munkások, a Katonai Szakszervezet (Militärverband) és a Schutzbund részére. „Ez így természetes, ha az erőszak szerepét a munkásosztály szempontjából akarjuk tárgyalni." „Megkíséreltem például az elmúlt évben néhány utalást tenni arra, hogy miként viselkedik a munkásosztály a polgárháborúban, az ismétlőpuska és a gépfegyver korszakában. (Engels már nem érte meg a technika eme legutóbbi fejlődés-szakaszát.) Erre példának az Orosz—Japán Háborút és az 1905-ös Orosz Forradalmat vettem és a témát az 1929 február, március, illetve májusi számokban vázoltam. Ezekben a cikkekben utalást fogsz találni majd a számunkra a múltban és jelenben egyaránt fontos következő kérdésekre: Hogyan