Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1145 Amint a fentiekből kiderül, a követelések lényegében azonos jelleget képviseltek. A középpontban az anyanyelv védelme, nemzetiségi megyék kialakítása, ruszin nemzetgyűlés összehívása, ruszin tisztviselők alkalmazása, a görögkatolikus ruszin egyház kialakítása és önállóságának biztosítása állott. Dobrzanszky Adolf egyedül állott a ruszin autonómia megteremtését célzó kifejezett kívánságával, bár megjegyezzük a fentebb idézett programok meglehetősen nehezen értelmezhetők e tekintetben. Elgondolkodtató Duhnovics Alexander kijelentése pl., amely szerint „mi nem szeparatizmust kívánunk, hanem konföderatív barátságot . . ,"14 A ruszin program-áradat különösen erőteljes volt az Októberi Diploma megjelenését követő évben, azaz 1861-ben, majd 1867-ben és 1868-ban, a kiegyezés és a nemzetiségi törvény elfogadásának évében. Csupán tájékoztatásul említjük meg az Ugocsa- és Zemplén megyei ruszinoknak (a Kemény G.Gábor által szerkesztett értékes irat-sorozat I. kötetében közölt), 1867. január 23-án és augusztus 6-án kelt kívánságait, amelyekben úgyszintén nemzetiségi megyék kialakítását kérik, a megyéken belül az orosz nyelv használatának engedélyezését, egyházi autonómiát, saját sárga—kék lobogó használatát, a ruszin megyék tanintézeteiben az anyanyelv oktatását.1 5 Mint eddig sehol nem publikált, s csak a közelmúltban napvilágra került ruszin programokról szeretnék megemlékezni a Máramaros megyei oroszok nemzeti kívánságairól, 1867 szeptemberéből,10 arról a memorandumról, amelyet a Máramaros megyei oroszok megbízásából Seregélly Sándor és Bacsinszky János állított össze 1867 októberében,1 7 az Ugocsa megyei oroszok kérvényéről 1867 novemberéből,1 8 a Sáros megyei orosz nép kívánalmairól 1868 január havából,1 9 valamint a Szepes megyei oroszok kívánalmairól, ugyancsak 1868 januárjából.2 0 (Az iratok szövegét ld. az 1 -5. sz. f üggelékekb en. ) Az 1867 — 68 során keletkezett ruszin programok követelései lényegében változatlanok. Eltérés a következő fontosabb mozzanatoknál található: elmaradt a ruszin nemzetgyűlés követelése; elismerik, hogy az országban a „kötelező és a diplomatikus" nyelv a magyar, s ezért művelésére a ruszin vidéken tanszékek állítandók; megjelent továbbá az a követelés, hogy minden nemzetből egy tárcanélküli miniszter választassák, aki népét képviseli a minisztertanácsban; kérik továbbá orosz tanszék felállítását a pesti egyetemen. Mindez — meggyőződésünk szerint — bizonyos meghátrálást tükröz a korábbi állásfoglalásokhoz képest, alkalmazkodást az alakuló reális valósághoz. Ugyanebben az időben találkozunk olyan mérsékelt ruszin állásfoglalásokkal is, amelyek csupán az általános, demokratikus szabadságjogok alapján kérik bizonyos, főleg nyelvi-kulturális jellegű ruszin követelések teljesítését. Ezektől — természetesen — távol áll a russzofil jelleg is. A ruszin nemzeti megújulási mozgalomnak érdekes és fontos mozzanata a ruszin jelöltek részvétele a képviselőválasztásokon. Igen érdekes felfigyelnünk arra a tényre, hogy amint arra lehetőség nyílt, azaz mind 1861-ben, mind 1865-ben, de később is, 14 M. Ричалка : i. m. 15 Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. köt. (1867 -1892) Bp. 1952. 16 Országos Levéltár (OL), K-2, 1865 — 68. No. 1583. A szöveget ld. Függelék 1. sz. 17 OL, K-2. 1865-68. No. 1583. A felirat teljes szövegét ld. Függelék 2. sz. 18 OL, K-2. 1865 — 68. No. 1918. A felirat teljes szövegét ld. Függelék 3. sz. 19 OL, K-2. 1865-68. No. 1583. A teljes szöveget ld. Függelék 4. sz. 20 OL K-2. 1865 — 1868. No. 2563. A szöveget ld. Függelék 5. sz.
